A vezérigazgatók jelölése több lépcsős folyamat: a Médiatanács elnöke minden intézmény élére két-két embert jelöl. Róluk először a Médiatanács dönt - ebben a testületben csak olyan tagok ülnek, akiket a Fidesz javasolt korábban.

Ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, a nevek a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma elé kerülnek. Első körben a kurátorok kétharmadának kell kiválasztaniuk a megfelelő jelöltet. Második körben elég sima, feles többség is.

A testületnek nyolc tagja van, három kormánypárti és három ellenzéki. A kuratórium elnökét és még egy tagját a Médiatanács elnöke delegálja.

Múlt héten már szavazott a kuratórium, de nem volt meg a szükséges többség. A szavazati arányokról hivatalosan nem nyilatkoztak, sajtóhírek szerint azonban a fideszes delegáltak tartózkodtak.

Több lap is azt írta, első körben nem is a valódi jelölteket nevezték meg. Az Index úgy értesült, valószerűtlen volt, hogy első körben megkapják a jelöltek a kétharmados támogatást, ezért tűnnek fel csak a második körben a valódi jelöltek. Ugyanazokat az embereket ugyanis nem lehet ugyanazon intézmény élére javasolni.

Mi a dolga a vezérigazgatónak?

A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény szerint a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma gyakorolja, és jogkörébe tartozik a vezérigazgatók díjazásának megállapítása, munkaviszonyuk megszüntetése. A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a médiatanács tesz javaslatot, a kuratórium pedig egyidejű szavazással dönt a vezérigazgató kinevezéséről és a munkaszerződésről is.

A vezérigazgató munkaviszonya felmentéssel, a munkaszerződésben szabályozott felmondással szűnhet meg. Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálatiság érvényesülését - az egyelőre még megalkotás előtt álló - közszolgálati kódexben megfogalmazott elvárások teljesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra közszolgálati részvénytársaság vezérigazgatói posztjára. Ha a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma nem fogadja el a vezérigazgató éves jelentését, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését.

A közszolgálati részvénytársaságok ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgató jogosult és egyben köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére.

A vezérigazgató hatáskörébe tartozik a műsorrend, a szervezeti és működési szabályzat megállapítása, továbbá gondoskodik a közalapítvány mellett működő, civil delegáltakból álló Közszolgálati Testület által kidolgozandó közszolgálati kódex végrehajtásáról. Előterjeszti az archiválás rendjéről szóló szabályzatot és gondoskodik annak végrehajtásáról, meghatározza, és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, gondoskodik végrehajtásáról.

A vezérigazgató elkészíti a mérleg- és eredmény-kimutatást, jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak ugyanúgy, mint a szerződések engedélyezésére vonatkozó javaslatokat. A vezérigazgató gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. A vezérigazgató feletti munkáltatói jogkört a kuratórium gyakorolja.

A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvényt az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján, július 22-én fogadta el 260 igen és 86 nem szavazattal. Nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson.

Ez a jogszabály rendelkezik többek között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Közszolgálati Közalapítvány feladatairól is.