A Költségvetési Tanács számítása szerint a 2011-re vonatkozó büdzsében felvázolthoz képest az egyenleg akár a GDP fél százalékával is jobb lehet. A testület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában ennek kapcsán elmondta: vannak némi tartalékok. Ez rendben van, ebben semmi kifogása nincs a Tanácsnak. Megnyugodva látjuk, hogy óvatos a tervezés - tette hozzá Kopits György.

A Tanács elemzésében szerepel az is, hogy középtávon a jelenleg ismert gazdaságpolitikai döntések alapján kirajzolódó költségvetési pálya nem fenntartható. Erről a közgazdász azt mondta, ez azt jelenti, hogy veszélyben lehetnek a tervek megvalósulásai.

Ebben a büdzsében nincsenek olyan állandó jellegű döntések és intézkedések, amelyek javítanának a költségvetési egyenlegen; bizonyos fokig egy helyben toporgunk - emelte ki a szakértő, hozzátéve: amikor az ideiglenes intézkedések (válságadók, ágazati adók) kifutnak, rosszabb helyzetbe kerülhetünk.

Ha a magánnyugdíjpénztárakból sokan visszalépnek, és a kormány nem reformálja meg a nyugdíjrendszer első pillérét, akkor arra - és így a költségvetésre is - óriási terhet helyez - hangoztatta a közgazdász.

Nem irigylem azokat, akiknek meg kell hozniuk azt a döntést, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárból átvigyék-e a pénzüket az állami nyugdíjrendszerbe - mondta Kopits György, aki úgy véli, főleg az ötven évesnél fiatalabbaknak kell ezen elgondolkodniuk. Úgy látja: ezek a pénztárak túl költségesen működnek, ezért szabályozni kell őket, hogy átláthatóak legyenek.

A Költségvetési Tanács elnöke felhívta arra a figyelmet, hogy ha a magánnyugdíjpénztárakból származó vagyont nem az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, hanem folyó kiadásokra, akkor az újabb lépést jelentene a fenntarthatóság ellen.

Egyetértek azzal, hogy a kormány célja az adósságráta csökkentése, de ehhez kellenek lépések, amelyek hiányoznak a jövő évi költségvetés tervezetéből, és nincsen benne kockázatelemzés sem. Vissza kellene menni a konyhába, és elkészíteni egy hiteles előrejelzést, amiben nincsenek ellentmondások. Arra sem kaptunk választ, hogy a befolyó pénzeket adósságcsökkentésre vagy kiadásokra fordítják-e - fogalmazott a szakértő, aki szerint probléma az is, hogy ellentmondás van a költségvetés és a makrogazdasági előrejelzések között.

Sajnos Magyarország komoly hitelességi deficittel küszködik, és ez elsősorban az előző kormányok tevékenységének következménye - hangsúlyozta Kopits György, aki szerint a múltban sok ellentmondás és trükközés volt a költségvetés összeállításakor.

Nem oroszlán, hanem pulikutya

Magyarországon a döntéshozók és azok, akik összeállítják a költségvetést, nem magyarázzák azt el a lakosságnak. A mindenkori minisztérium - a régi rendszertől örökölve - sajnos úgy érzi, nem tartozik senkinek magyarázattal, hogy mi van a "fekete dobozban" - vélekedett a Költségvetési Tanács elnöke, aki hozzátette: muszáj világosan elmondani, miről szól a költségvetés. A Tanács egyik fontos feladata éppen az átláthatóság biztosítása, de ez a kormánytól is elvárható - hangsúlyozta.

A Költségvetési Tanácsnak nincs saját programja és elképzelése arról, milyen legyen a fiskális politika, vagyis nincs normatív szerepe. Elemez és tájékoztat, de elemzésében megmondja azt is, hogy fenntartható-e az a növekedési ráta és az államadósság mértéke, amelyet az állam célul tűzött ki - emelte ki a közgazdász.

Szerinte abszurdum lenne azt várni a Tanácstól, hogy megmondja, mekkora lesz a költségvetési hiány, mert nem döntéshozó testületről van szó. Kopits György szerint a Költségvetési Tanácsra nem mint vérengző oroszlánra kell tekinteni, hanem inkább mint pulikutyára, aminek az a kötelezettsége és szerepe, hogy megpróbálja elterelni a nyájat a szakadék széléről.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint.