Egy felmérés szerint a gyógyszertárak csaknem 26 százalékának több a kiadása, mint a bevétele, összes veszteségük meghaladja a hat milliárd forintot. A patikusok a növekvő versennyel és költségekkel, ugyanakkor csökkenő árréssel és lakossági kereslettel szembesülnek, emiatt sokaknál csőd közeli helyzet alakult ki.

A kormány a 2006-ban elfogadott gyógyszerpiaci liberalizációról szóló törvényt okolja a történtekért. Ezért változtatna a szabályozáson úgy, hogy a patikaalapítást gyógyszerészvégzettséghez kötné, a már meglévőknél pedig gyógyszerészi többségi tulajdont írna elő.

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, az InfoRádiónak adott interjújában korábban üdvözölte a tervezetet. "Ez a törvényjavaslat a többségi tulajdont két okból tűzi ki elérendő közcélként. Az egyik garancia az, hogy a gyógyszerellátó hálózat szakemberek többségi tulajdonában, a másik, hogy nemzeti érdekkörben tartja" - fogalmazott.

Botz Lajos, a Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság elnöke szerint is jó a szabályozás. "Ez a megoldás többletgaranciákat ad a betegellátás, a gyógyszer és betegbiztonság szempontjából a betegek, fogyasztók részére. Nyilvánvalóan ehhez azonban a gazdasági megoldásokat ki kell dolgozni" - figyelmeztetett.

Többen azonban kételkednek, így például a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke, Korodi Karolina. "Azt látjuk, hogy drágábbak lesznek a gyógyszerek, hiszen megszűnik a kedvezményadás bárminemű formája. Rosszabb lesz az ellátás, mégpedig azért, mert ahhoz, hogy a többségi tulajdont a gyógyszerész megszerezze, súlyos hiteleket kell felvennie. Ha hitelt vesz fel, akkor fejlesztésre nem lesz tőkéje, és ez azzal jár, hogy nem tud majd biztonságosan készletezni" - vélekedett.

A szkeptikusok között van Harmatha Levente pécsi gyógyszerész, aki családi vállalkozásban üzemeltet több patikát, és aki nyílt levélben hasonlította az '50-es évek államosításához az egészségügyi államtitkárság tervét. Felháborítónak tartja, hogy el kell adniuk saját tulajdonuk többségét; ez szerinte ahhoz hasonlít, mintha valakit arra kérnénk, hogy mondjon le lakása 51 százalékáról.

A pro és kontra érvek mellett tény, hogy a patikák árrése lényegében 2006 óta csökken. Persze vannak több milliárd forintos forgalommal büszkélkedő gyógyszertárak, főleg Budapesten, vagy a nagyvárosokban, de a kiskereskedelmi patikák körülbelül 10-12 millió forintos forgalmat bonyolítanak le havonta - annyit, amennyit például öt éve.

Az is tény, hogy a vényköteles gyógyszerek árrése általában csak az olcsóbb készítményeknél magas, a társadalombiztosítás által támogatottaknál, így például a több százezer forintos onkológiai készítményeknél alacsony. Arra kényszerültek tehát a patikák, hogy a nem támogatott, szabad áras termékekből minél többet tartsanak készleten a nagyobb árrés miatt; az influenza időszakában ezen kiegészítő készítmények, vitaminok, kenőcsök eladása a forgalom felét is kiteheti.