Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Kevesebb gyerek, hosszabb szünetek az idei tanévben

183 tanítási nap, több mint másfél millió iskolás és óvodás, valamint a tavalyinál hosszabb őszi szünet - ilyen lesz a 2010-es/2011-es tanév.

Összesen 1 millió 661 ezer iskolás és óvodás számára kezdődik meg az új tanév szeptember elsején. Közülük 330 ezren óvodában, 760 ezren általános iskolában, 570 ezren gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakiskolában, 75 ezren pedig egyetemen, főiskolán folytatják tanulmányaikat.

Az előző évekhez hasonlóan tovább csökkent az első osztályosok száma: míg 2009 őszén 99 ezer elsős diák ült be az általános iskolai padokba, addig idén már csak 97 ezer. A középiskolákban is tovább folytatódott a létszámcsökkenés. A szakközépiskolák kezdő évfolyamaiban a tavalyihoz képest például 500-zal kevesebben tanulnak majd.

Az első tanítási nap szeptember elseje, az utolsó nap pedig június 15-e: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárságának tájékoztatása szerint ez lesz az utolsó olyan tanév, amely szerdai nappal kezdődik, és szerdán fejeződik be. Jövő szeptemberben már hétfőn indul a tanítás, 2012 júniusában pedig pénteki nappal zárul a tanév.

A szorgalmi időszak első fele január 14-ig tart, a diákok és a szülők január 21-ig kapják majd meg a félévi bizonyítványt. Az őszi szünet - a hétvégékkel és az ünnepnappal együtt - a megszokottnál hosszabb, október 30-ától november 7-ig tart, míg a téli szünet december 22-e és január 2-a, a tavaszi szünet pedig április 21. 26. között lesz. Emellett az általános iskolákban öt, míg a középiskolákban és a szakiskolákban hat munkanapot lehet tanítás nélküli munkanapként felhasználni.

Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára az InfoRádiónak korábban elmondta, szeptember elsejétől összesen négy, döntően szakképzésre specializálódott intézmény szűnik meg jogutód nélkül és 10 új iskola nyitja meg kapuit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×