Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
331.6
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog

Hullámzó ágyak, összecsörrenő tárgyak - így rengett a föld Miskolcon

A Richter-skála szerint hármas erősséggel rengett a föld Miskolcon csütörtök hajnalban. Az epicentrum 15 kilométerre a borsodi megyeszékhelytől lehetett - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriuma. Az intézménybe telefonálók elmondták, hogy hullámzott velük az ágy, felébredtek a mozgásra, vagy lakásukban összecsörrentek a tárgyak. Magyarországon 1763-ban mérték a legerősebb földmozgást, de 1925-ben Egert és Ostorost, 1956-ban Dunaharaszti környékét sújtotta a természeti csapás. Utóbbiakat már a filmhíradó is megörökítette. Nézze meg a korabeli tudósításokat!

Kétszer egymás után volt földrengés, hajnali fél négy előtt néhány perccel. Az első rengés talán 2-3 másodpercig tartott, és erősebb volt, mind az utána következő, amely 1-2 másodpercig tarthatott.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese is észlelte a rengést, mint elmondta: eddig tizenketten jelezték ezt.

Puszta Sándor, az obszervatórium szeizmológusa csütörtök reggel elmondta, hogy az országban több megfigyelő-műszerük is észlelte a földrengéseket. Többen telefonáltak is, és elmondták: azt érzékelték, hogy hullámzott velük az ágy, felébredtek a mozgásra, vagy lakásukban összecsörrentek a tárgyak. Károkról nem kaptak jelentést - tette hozzá.

A szeizmológus ismertetése szerint a nyers adatokból egyelőre az látszik, hogy Miskolc környékén volt a földrengés 3 óra 28 perckor, majd 10-15 másodperccel követte azt a második. A rengések pontos, Richter-skála szerinti mértékét a nap folyamán határozzák meg. Hozzátette: mindkét rezgés az "ijedtséget" okozó kategóriába tartozik.

Miskolctól néhány kilométerre délre augusztus 17-én és 14-én is észleltek földrengést, az előbbi erőssége a Richter-skála szerint 2,1 volt, az utóbbié pedig 2,5 erősségű volt, míg Baranya megyei Sellyén augusztus 17-én este remegett a föld; a Richter-skála szerint 3,5 magnitúdójú rengés volt a településen.

Komáromtól Berhidáig

Ismereteink szerint Magyarországon 1763-ban, Komáromban mérték a legnagyobb földrengést, annak magnitúdója körülbelül 6,3 volt. Akkor a város egyharmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak.

Eger és Ostoros környékén 1925 január 31-én rengett a föld, itt kétszáz ház károsodott, de csodával határos módon emberek nem sérültek meg. Pusztító erejű földrengés rázta meg Dunaharasztit és környékét 1956. január 12-én reggel, majdnem pontosan háromnegyed hétkor. Épületek százai sérültek meg, váltak romossá. A kár mértéke - mai árakon - 100-200 milliárd forintot tehetett ki.  Ezeket már a korabeli filmhíradó is megörökítette.


Magyarországon a legutóbbi nagyobb, károkat is okozó földrengés 25 éve, 1985. augusztus 15-én Berhidán, a Balaton északi csücskében volt.

Hazánk nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, mintegy évi száz rezgést mérnek a műszerek, ezek körülbelül tizedét lehet érzeni. Leggyakrabban Kecskemét környékén, a Móri-árokban, a Jászságban és a Balaton északi felében mozdul meg a föld.

Hanganyag: Kálló Izabella

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×