Kállai Ferenc 1925. október 4-én született Gyomán, 1944-ben végzett a Színművészeti Akadémián. 1948-ban a Nemzeti Színházhoz került és 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze, 1977 és 1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanár volt. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt. Egyik legemlékezetesebb színházi alakítása Paál Károly megformálása volt Csurka István Döglött aknák című komédiájában, Major Tamás partnereként. Emellett negyvennél is több játékfilmben tűnt fel. Bacsó Péter Tanú című filmjében Pelikán József gátőr megformálásával egy korszak jelképévé vált. Kállai Ferencet számos díjjal kitüntették: kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész. A Kossuth-díjat 1973-ban kapta meg, 2000-ben a Nemzet Színésze lett és elnyerte a Prima Primissima-díjat is. Kállai Ferencet a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Csökkent az államháztartási hiány

Összesen hatmilliárd forinttal csökkent az ez évre tervezett államháztartási hiány az idei költségvetés módosításával. Az Országgyűlés döntése értelmében a jogszabály 15 százalékkal csökkenti a választásokon legalább egy százalékos eredményt elért pártok állami támogatását, a kormányhivatalok és a PSZÁF számára pedig összesen 15,8 milliárd forint befizetését írja elő. A parlament arról is döntött, hogy 15 tagú eseti bizottság jelölhet tagot az Alkotmánybíróságba. Az elfogadott javaslat értelmében alkotmánybíró-jelöltté az válik, akit legalább nyolc bizottsági tag támogat a tíz kormánypárti képviselővel működő testületben. Az Országgyűlés határozott arról is, hogy másfél éves haladékot ad az önkormányzatoknak esélyegyenlőségi programjaik elkészítésére. A hétfői vitanapon a médiát és a hírközlést szabályozó törvénymódosítások sürgős kihirdetésének támogatására kérte a Fideszt az MSZP.

Tolódik a parlamenti elnök megválasztása

Jövő hétfő helyett július 22-én, csütörtökön választ új házelnököt az Országgyűlés, és dönt a hiányzó alkotmánybírókról. Várhatóan ezen a napon egészítik ki a Független Rendészeti Panasztestületet is. A Fidesz-KDNP-frakció jövő hétfői ülésén hallgatja meg az Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök által javasolt házelnök-jelöltet, Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét. A parlament rendkívüli nyári ülésszaka július 22-ig tart.

Részben alkotmányellenes az agrártámogatási törvény

Alkotmányellenesnek minősítette az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezését az Alkotmánybíróság. A testület szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét.

Törvényt módosítana az LMP

Törölné a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényt a Lehet Más a Politika. Jávor Benedek, a párt képviselője úgy fogalmazott: a sukorói King's City, illetve a sávolyi versenypálya ügyében tapasztalt visszaélések nem véletlenszerűek. Úgy vélte: a problémákat maga a törvény okozza, hiszen a kormány indoklás nélkül, saját hatáskörben állapíthat meg engedélyezési eljárásokat.

Pintér István az NFH új főigazgatója

Felmentette Wittich Tamást, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját a nemzetgazdasági miniszter, helyére Pintér Istvánt, a szervezet észak-magyarországi regionális igazgatóját nevezte ki. Bencsik János, a tárca belgazdasági államtitkára a kinevezési ünnepségen elmondta: az új vezető feladata az ügyfélközpontú, vállalkozóbarát szemlélet kialakítása lesz.

Beperelte a Szurgut a Molt

Pert indított az orosz Szurgutnyeftegaz a Mol ellen a Fővárosi Bíróságon. A magyar olajtársaság közölte: az orosz cég a részvénykönyvi bejegyzésének megtagadására vonatkozó igazgatósági határozat hatályon kívül helyezését szeretné elérni. A Fővárosi Bíróság december 3-ra tűzte ki az első tárgyalást. A Szurgutnyeftegaz tavaly tavasszal vette meg a Mol 21,22 százalékos részvénycsomagját az osztrák OMV állami energetikai konszerntől 1,4 milliárd euróért. Az orosz cég ennek ellenére nem vehetett részt a Mol április 29-én megtartott éves közgyűlésén, mert nem szerepelt tulajdonosként a részvénykönyvben. A bejegyzést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálata hátráltatta, amely végül intézkedés nélkül zárult le.

Másodfokú hőségriasztás

Másodfokú hőségriasztást rendelt el az egész ország területére az országos tiszti főorvos. Paller Judit indoklása szerint a hét végéig a napi középhőmérséklet az országban 25-27 Celsius-fok között várható, keddtől pedig több helyen - például a nagyvárosokban - ennél magasabb, 27 fok feletti átlaghőmérséklet is lehet több napon át. Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddre piros riasztást adott ki az ország egész területére a várható jégeső, felhőszakadás és viharos szél miatt.

Biztonságosabbak lesznek a BKV-bérletek

Növelte a bérletek biztonsági elemeinek számát a BKV, hogy visszaszorítsa a hamisításokat. Székelyné Pásztor Erzsébet, a közlekedési társaság kommunikációs igazgatója elmondta: újabb nyomdai védelemmel látták el a bérleteket, UV-rácsot helyeztek el az érvényességi mezőre is és a dátumbélyegzők festékét vegyi úton, károsítás nélkül nem lehet eltávolítani.

Õrizetbe vették Basternák László feltételezett gyilkosát

Szlovákiában őrizetbe vették Basternák László feltételezett gyilkosát - erősítette meg a rendőrség. A tájékoztatás szerint a kihallgatások és az előkerült bizonyítékok alapján vádat emeltek a férfi ellen. A szlovák sajtó korábban arról számolt be, hogy a feltételezett gyilkos egy 29 éves férfi, aki egy somorjai őrző-védő szolgálatnak dolgozott. Basternák László, a Magyar Koalíció Pártja révkomáromi járási elnöke, Ógyalla egykori polgármestere pénteken este egy sétáról tért haza feleségével, amikor a házához közel a merénylő fejbe lőtte. A politikus a helyszínen életét vesztette.

Svájc nem adja ki Roman Polanskit

Svájc nem adja ki az Egyesült Államoknak Roman Polanski filmrendezőt. A svájci igazságügyi minisztérium elsősorban az amerikai hatóságokat hibáztatta, amiért nem tudtak hitelt érdemlő bizonyítékokkal szolgálni a művész ellen a '70-es évek végén folytatott bírósági eljárásról. A filmrendező kiadatását egy 1977-ben elkövetett szexuális bűncselekmény miatt kérték az amerikai hatóságok.