Akkor, amikor az állam hatékony gazdálkodásáról beszélünk most három dologról van szó - mondta a miniszter. Az egyik: Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésének megfelelően már dolgoznak a közszféra bérgazdálkodásának reformján, amely meghatározza a hatékony gazdálkodás irányát. A másik az, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél kétmillió forintos bérplafont vezetnek be, a harmadik pedig a többségi állami tulajdonú cégek bértömegének 15 százalékos csökkentése.

A miniszter közlése szerint a bértömeg csökkentésében nincs benne a munkaadók közterhe. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél lévő állami többségi tulajdonú cégek bértömegének csökkentéséből mintegy 48 milliárd forint megtakarítás lesz az idén a központi költségvetésben, de ebben az összegben nincs benne a MÁV-csoportnál a bértömeg csökkentése. A 48 milliárd forintot az MNV-nél lévő cégek 2009. évi bértömege alapján számolták. További 120 milliárd forint költségvetési megtakarítás a közszféra beszerzéseinek befagyasztásából érhető el - mondta a miniszter az MTI kérdésére.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy nincs szó tömeges elbocsátásról, főleg nem óvónőkről és ápolónőkről. Kifejtette: a vezetői szinteket csökkentik és a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit teremtik meg. Előfordulhat létszámbővítés is, például kisposták megnyitása esetén, vagy vasúti szárnyvonalakon a személyforgalom újraindításakor, de a foglalkoztatás bővülését a kis- és középvállalkozások támogatásától várják, ami a tárca elsőszámú fejlesztéspolitikai prioritása.

A közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél, így a közszférában a bruttó bér legfeljebb kétmillió forint lehet. Számos olyan közpénzzel gazdálkodó intézmény van a Magyar Nemzeti Bankon kívül is, amelynek vezetői havonta több millió forintot keresnek - mondta.

A többségi állami tulajdonú cégek közül csak a nagyoknál - például Magyar Villamos Művek (MVM), MÁV, Szerencsejáték Zrt., Magyar Posta Zrt. - marad meg az igazgatóság és a felügyelőbizottság mint testület, a többinél ügydöntő felügyelőbizottság alakul. A miniszter kijelentette: a testületek szűkítése "elvi-politikai kérdés, mert az állami vagyont nem lehet klientúra-építésre felhasználni".