Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Nem panaszkodhatnak a bérükre a közalkalmazottak

Magyarországon fokozott közérdeklődés kíséri a több százezer állami alkalmazott és köztisztviselő sorsát, a kinevezéseket és elbocsátásokat, a pályakorrekciókat, és természetesen az egyes pozíciókban elérhető jövedelmi viszonyokat. Az állami és közszférában megszerezhető átlagfizetések, a jutalmak és béren kívüli juttatások éppúgy érdeklik az embereket, mint a gyakorta sokmilliós végkielégítések.

A Workania állásportál által működtetett www.merces.hu fizetési felmérés legutóbbi kutatásában azt vizsgálta, hogy 2010 első felében milyenek voltak a fizetések és az egyes juttatások az állami- és közszférában.

Az állami tulajdonú cégek 192.500 forintos átlagjövedelméhez képest lényegesen magasabb a bérszínvonal az államigazgatási szervek dolgozói körében (224.000 Ft), de a közigazgatási szervek 202.400 forintos átlagjövedelme is magasabb.

A pozíciók szerinti összehasonlítás során azonban már lényegesen árnyaltabb a kép, hiszen nem mindegy, hogy főosztályvezetői székben ül-e valaki átlagosan havonta 492.000 forintért, vagy ügykezelő mindössze 136.000-ért. Osztályvezetőként a közszférában akár 378.000 forintot is meg lehet keresni, de nem panaszkodhatnak a főtanácsosok sem, hiszen az ő átlagos alapbérük eléri a 288.000 forintot.

Még jobb persze, ha az új kormányzati ciklusban az embert vezető főtanácsosnak nevezik ki, mert ebben az esetben akár 320.000 is lehet a havonta borítékban, vagy a számlánkon.

Jól hangzik a főmunkatársi státusz, sőt jól is lehet vele keresni: átlagosan havonta 222.000-et.

A Merces kutatói azt is megvizsgálták, hogy az állami és közszférában dolgozók hány százaléka részesül továbbképzésben, hétvégi cégrendezvényen történő ingyenes részvételi lehetőségben. Arra is kíváncsiak voltak, kiknek jár rugalmas munkaidő, foglalkozás-egészségügyi ellátás, magáncélú mobiltelefon, laptop és szolgálati személygépkocsi használat, munkahelyi ingyenes italellátás, nyugdíjbiztosítási vagy élet- és balesetbiztosítási hozzájárulás, meghatározott kereten felüli étkezési hozzájárulás, mértéken felüli szabadság, a munkába járási költségek megtérítése, esetleg sport- és kulturális juttatás?

A meglepő kutatási eredmények itt is nagy szélsőségeket jeleznek. Valamennyi válaszadó adatát figyelembe véve, a közigazgatásban dolgozók 37,6 százaléka fentebb felsorolt juttatások egyikére sem jogosult.

Az államigazgatási alkalmazottak és a közigazgatási dolgozók mindössze egyharmada élvezi a munkába járási költségek megtérítésének áldásait. Érdekes adat, hogy a közszférában dolgozók közül minden tizedik ember jogosult a céges telefont magáncéljaira is használni.

Címlapról ajánljuk

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.
Látszik, mire készül Unger Anna a vagyonvisszaszerzési hivatallal – kibuktak a részletek a 2027-es költségvetésből

Látszik, mire készül Unger Anna a vagyonvisszaszerzési hivatallal – kibuktak a részletek a 2027-es költségvetésből

A 2027-es költségvetésben már önálló fejezetként szerepel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amely jövőre több mint tízmilliárd forintból gazdálkodhat. Unger Anna elnök korábban arról beszélt, hogy egy mintegy 150 fős létszámmal számol, de a keretből akár 200 munkatárs is foglalkoztatható lenne, átlagosan havi bruttó 1,96 millió forintos juttatással. A törvény szerint a büdzsét a hivatal elnöke állítja össze, a kormány pedig változtatás nélkül köteles benyújtani az Országgyűlésnek, így a tételeket nem a Tisza-kabinet határozta meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×