A Terror Háza Múzeum koncerttel egybekötött rendezvényén először az intézmény főigazgatója, szólalt fel. Õ beszélt arról, hogy tavaly Sztehlo Gábor evangélikus lelkész embermentő példájára, idén pedig Slachta Margitra, Magyarország első női parlamenti képviselőjére emlékezik a társadalom, aki "hívő keresztényként szembefordult a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel. Schmidt Mária úgy fogalmazott: a totális diktatúrák tapasztalatát nem törölhetjük ki közös múltunkból, közösen kell emlékeznünk a tragédiákra, hogy ezzel megerősítsük immunrendszerünket.

"A közös emlékezés során megtanultuk, hogy a felelősök, a bűnösök után azokat a neveket is fel kell idéznünk, akik "emberek maradtak az embertelenségben, akiknek példáját a felnövekvő nemzedékek elé tárhatjuk."

Erdő Péter bíboros pedig azt hangsúlyozta, hogy korunkban igaz és becsületes erőfeszítésre van szükségünk a múlt valóságának őszinte megismerésére, és arra, hogy tanulni tudjunk a történelemből. Mint mondta: minden bölcs nép, amely élni akar az tudja, hogy a történelem az élet tanítómestere, az elmúlt korok csodáiról, szörnyűségeiről, szabadulásairól és bűneiről beszélni kell az új nemzedékeknek.

"Ez a beszéd pedig nem lehet pillanatnyi érdekek függvénye, csak akkor mutathat egy egészségesebb, jobb jövő felé, ha a tiszta és teljes igazságot adja tovább."

A budapesti megemlékezésen Bajnai Gordon kormányfő a lengyel elnök temetése miatt nem tudott ott lenni. levelében azt írta, hogy a holokauszt soha többé nem ismétlődhet meg, a múlt mentegetésével nem éledhet újjá a gyűlölet. Magyarország utcáin pedig nem masírozhatnak többé fasiszta félkatonai szervezetek. A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án rendezik, amikor arra emlékeznek, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a magyarországi zsidóság gettókba zárása. Az idén a zsidó vallási előírások miatt az emléknapot több szervezet vasárnap rendezte.