A Népszabadság szerint  a tárca teljes apparátusát átfogó személyi-szervezeti változások várhatók a Külügyminisztériumban az új kormány megalakulása után. Ezt vetíti előre Martonyi János is. A jövőbeni külügyminiszter szerint sokkal elkötelezettebb apparátus kell és világosabb szerkezet.

A lap szerdai számában névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva azt írja: a Külügyminisztérium szervezeti és személyi átalakításáról a Fidesznél naponta új ötletek vetődnek fel. Értesülések szerint szakállamtitkári szintig várhatóan csak Czukor József maradhat a helyén.

Sokan úgy vélik, Martonyi János a magyar EU-elnökség végéig vállalná csak a tisztséget, utódjaként többen máris Németh Zsolt egykori külügyi államtitkárt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetőjét és Prőhle Gergely volt berni és berlini nagykövetet emlegetik.

A Magyar Nemzet arról közöl cikket, hogy a csőd szélén áll a Kaposvári Egyetem. A lap birtokába jutott Győrfi István gazdasági főigazgató intézkedési terve, amely szerint azonnali kötelező maradványképzésre, létszámstopra, valamint a lehetséges létszámleépítések felmérésére van szükség.

Győrfi felemelné az oktatók kötelező óráinak számát, leállítaná a felújításokat és az eszközbeszerzéseket. Az előterjesztés szerint, ha a tavalyi költségvetéssel azonos elvek szerint készülne az idei, akkor 396 millió forintos mínusszal indulnának az évnek, ami nem megengedhető. A dokumentum szerint a hallgatói létszámcsökkenés miatt az egyetem 110 millió forintot köteles visszafizetni az oktatási tárcának.

Az Index az adóreformokról ír két tételben is. Az egyikben Heim Péter, a Fidesz gazdasági agytrösztjének egyik tagja arról beszél, hogy az idén már nem sokat tud tenni az új kormány. Az átadás-átvétel is sok időt vesz igénybe, ráadásul az idei hiány akár 6,5-7 százalékig is elszaladhat az állami vállalatok adósságának konszolidálásával.

Ez  nem baj akkor, ha beindul a reformok sora, köztük egy legalább ötéves adócsökkentési program: Heim Péter szerint újjá kell építeni a magyar gazdaságot, be kell indítani a hitelezést, de az eredmények is gyorsan jöhetnek. 2013-ban 3 százalék alá csökkenhet a hiány, 2015-ben, kis erőfeszítéssel akár 2014-ben is bevezethetjük az eurót. A Századvég Gazdaságkutató Intézet vezetője szerint sok elfogult gazdaságkutató jobban tette volna korábban, ha orchideákat kutatott volna ahelyett, hogy rózsaszínben tüntette fel a világot.

Az Index egy másik cikkében arról a gazdasági konferenciáról lehet olvasni, ahol elhangzott, hogy mielőbb tisztázni kell, milyen keretek, feltételek mellett működhet a következő években a magyar gazdaság. Abban viszont biztosak a vezető közgazdászok, hogy a 2010-es költségvetési hiány nem a kormány által mondott 3,8 százalék lesz.

A hiányszámot önmagában senki nem tartja kőbevésettnek, tisztázása inkább azért fontos, hogy a piaci szereplők és IMF felé is világos makrópályát és gazdasági programot mutasson fel Magyarország. Utóbbinak bár része, de nem feltétlen első eleme az adóreform, a közigazgatás megújítása viszont feltétele további fontos intézkedéseknek is.

A Napi Gazdaság szerint néhány hónapot csúszik az EFER indulása. Az eredeti tervek szerint az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer programozási és testreszabási szakasza március 30-án ért volna véget, de a külső okok miatt ezt július 31.-re kellett halasztani. A projekt konzorciumi tagjainak a rendszer kiépítésének befejezésig, szeptember 15-ig kell az EFER-hez illeszteniük saját intézményi rendszereiket és csatlakozni a központi rendszerhez.

Ha további késlekedés nem lesz, akkor a szeptemberi időpont után az állampolgárok - akár személyes megjelentés igénylő, akár online ügyintézés esetén - eldönthetik, hogyan egyenlítik ki a közigazgatással szemben fennálló tartozásukat: bankkártyával, online bankolással vagy postai csekkes befizetéssel.

A Világgazdaság arról közöl cikket, hogy erős, főként környezetvédelmi indíttatású nyomás nehezedik az Európai Bizottságra, hogy 10-ről 6,8 százalékra mérsékelje a felhasznált üzemanyagokon belül a megújulóknak 2020-ra elérendő arányát.

A legújabb brüsszeli, illetve francia tanulmányok azt mutatják, hogy a bioüzemanyagok előállítása a korábban feltételezettnél nagyobb környezeti és gazdasági hátránnyal jár. Ugyanakkor ahhoz, hogy a megcélzott részarány módosítását mérlegelni lehessen, először a vonatkozó uniós direktíva megváltoztatására kellene javaslatot tenni.

Az ügyben komoly felelősség nehezedik Günther Oettinger uniós energiabiztosra. Az EU ugyanis nemcsak azzal hibázhat, hogy továbbra is kiáll a környezetet károsító bioüzemanyag-termelés serkentése mellett, de azzal is, ha rossz mérlegelés alapján csökkenti a 10 százalékban meghatározott megújuló-részarányt.