Infostart.hu
eur:
360.02
usd:
316.57
bux:
144473.37
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

"Gyurcsány csak azért lépett vissza, hogy továbbra is ő maradhasson a baloldal vezére"

Egy évvel ezelőtt ezen a napon már Sólyom László köztársasági elnök is előrehozott választást sürgetett. Az MSZP elnöksége azonban inkább a saját frakciójával, az SZDSZ-szel és az MDF-fel egyezkedett, amelyek akkor még Surányi György jelöltségét támogatták. Az egy évvel ezelőtti belpolitikai történéseket naponta felidéző sorozatunk ötödik része következik.

 Sólyom László köztársasági elnök egy évvel ezelőtt ezen a napon, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondása miatt kirobbant kormányválság 72. órájában mondta meg a Magyar Televíziónak adott interjúban, hogy szerinte mi lenne a megoldás: az előrehozott választás.

A Szonda Ipsos akkori közvélemény-kutatása az államfőt igazolta: a megkérdezettek 70 százaléka helyeselte Gyurcsány Ferenc lemondását és a többség előrehozott választást akart. Ezt tartotta volna jónak az InfoRádió által egy éve megkérdezett politikai kommunikációs szakértő, Fűrész Gábor és - élükön Török Gáborral - az előrehozott választás mellett érvelők népes táborába tartoztak a Vision Consulting munkatársai is, akik szerint egy voksolás eredményeképpen az országnak stabilabb, döntésképesebb és komolyabb társadalmi támogatottsággal bíró kormánya lehetett volna.

Tölgyessy Péter politikai elemző pedig úgy vélte: Gyurcsány Ferenc csak azért lépett vissza, hogy továbbra is ő maradhasson a baloldal vezére.

Ezzel szemben Ágh Attila politológus akkor úgy vélekedett, hogy Gyurcsány Ferenc Surányi György volt jegybankelnök jelölésének megerősítése érdekében nevezte meg Glatz Ferenc akadémikust és Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét mint lehetséges utódját.

Böszörményi Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy látta, hogy a miniszterelnök a három lehetséges utód megnevezésével gesztust gyakorolt saját frakciója és az SZDSZ felé, mégis fenntartotta a bizonytalanságot.

Azonban nem a köztársasági elnök, nem az elemzők, nem a parlament feloszlatását és az előrehozott választást sürgető Fidesz, de még csak nem is a választópolgárok dönthették el, hogy új kormány legyen, vagy egy szakértőinek nevezett kabinet a régi romjain.

Ez egy két százalékos támogatottsággal sem rendelkező párton, az SZDSZ-en múlott. Az MSZP elnökségének azonban mindenekelőtt a saját frakciójával kellett elfogadtatnia valamelyik jelöltet. A 2010-es újraválasztásukért aggódó szocialista polgármesterek viszont ekkor már inkább az előrehozott választást tartották volna kifizetődőnek.

A tárgyalásokat Gyurcsány Ferenccel és az országos választmányt vezető Simon Gáborral "trojkát" alkotva Lendvai Ildikó akkori frakcióvezető irányította, aki 2009. március 25-én, az InfoRádió Aréna című műsorának vendégeként még teljesen biztos volt abban, hogy a három jelölt közül valamelyik befutó lesz.

A szabaddemokraták végül Surányi jelöltségét támogatták - közölte az MR1-Kossuth Rádió egy évvel ezelőtti műsorában Fodor Gábor pártelnök. Surányi viszont csak úgy vállalta volna a miniszterelnökséget, ha kormánya nem lesz a pártok céltáblája. Ilyen garanciát azonban nem kapott a volt jegybankelnök.

Az MSZP másik tárgyalópartnere, az MDF ismét az óvatos semmitmondást választotta. Herényi Károly elnökhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a lehetséges személyeknél fontosabb a programjuk megismerése. Erről azonban egy évvel ezelőtt még semmit sem lehetett tudni. Az MSZP továbbra is a probléma megoldóját, és nem a megoldását kereste.

(

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×