A levélben Fülöp Sándor emlékeztetett: a decemberi koppenhágai ENSZ-klímakonferencián a tagországok megvitatták az éghajlatváltozással kapcsolatos sürgős teendőket. A világ tudományos közvéleményének túlnyomó része, ideértve az éghajlat-változási kormányközi testületet is, figyelmeztette az országok politikai vezetőit, hogy a változások az eddigi előrejelzéseknél valószínűleg gyorsabbak, és végső soron súlyosabb következményekkel járnak.

A tudósok gyors és határozott intézkedéseket sürgetnek, mivel az idő előre haladtával a gazdasági és társadalmi átalakulás környezeti feltételei egyre romlanak, az átmenethez felhasználható természeti erőforráskészlet pedig egyre szűkül.

Mint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa írta, a következő hónapokban a hazai pártok a választók elé tárják azokat az elképzeléseket, kialakítják azt a politikai elkötelezettséget, amely mentén a következő négy évben a nemzeti és önkormányzati erőforrásokat fel kívánják használni. Az állampolgárok különböző, egymással vetélkedő politikai célok közül választhatnak.

Fülöp Sándor szerint az éghajlati válság és az erőforrásválság azonban párttól és politikától független tények, kényszerítő adottságok, amelyek megkövetelik az egységet, azt, hogy "a politikai erők összhangban parancsoljanak megálljt a légkör további terhelésének és a természet pusztításának".

Úgy fogalmazott, kéri a politikai pártok vezetőit és szakértőit, hogy a környezetpolitikában az Európai Unió vezető szerepét erősítő, hosszú távú és határozott intézkedésekre kérjenek választói felhatalmazást. "A választási kampány ne törje meg az új, globális klímaegyezmény kidolgozásának lendületét, ne késleltesse a nemzeti szintű kibocsátás-csökkentés megindítását és az éghajlat-változáshoz való helyi szintű alkalmazkodást!" - írta.

Azt javasolta, hogy a pártok programjában legyen olyan "zöld minimum", amelyből semmiképpen sem engednek vitáik során. Ennek a "zöld minimumnak" része kell, legyen, hogy Magyarország 2020-ig 35 százalékkal csökkenti üvegházhatást kiváltó gázkibocsátását 1990-hez képest és legalább 80 százalékkal 2050-ig, továbbá a fajok, élőhelyek pusztulásának megállítása és a mezőgazdasági génállomány megőrzése, valamint a Magyarország természetes adottságaira épülő vízkészlet- és vízminőség-védelem - olvasható a levélben.