Az Országgyűlési Biztos Hivatala szerdán közleményt adott ki, amelyben emlékeztetnek arra, hogy tavaly Szabó Máté előzetes bejelentés nélkül személyesen is ellátogatott több büntetés-végrehajtási intézetbe.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azért indított vizsgálatokat, mert a kaposvári börtönben - akkor még tisztázatlan körülmények között - meghalt egy fogvatartott. A Katonai Ügyészség később tíz börtönőrrel szemben emelt vádat.

A kaposvári rabhalál ügyében saját hatáskörében az ombudsman is vizsgálódott és leszögezte, hogy - a jogállami ellenőrzés részeként - a lehető leghatározottabban fel kell lépni a fogvatartottak és a büntetés-végrehajtási személyzet egyes csoportjai körében terjedő erőszakkal szemben.

Szabó Máté az egyes intézményekben szerzett tapasztalatait ismertetve most azt közölte: Szirmabesenyőn - az egy évvel korábban folytatott ombudsmani ellenőrzést követően - pozitív változás következett be a fiatalkorúak fogvatartási körülményeiben.

A közlés szerint a Venyige utcai intézetben tapasztaltak ügyében az ombudsman azért emelt szót, mert, mint írta, az állam az előzetesházak bezárásával a hatályos jogszabályi előírásokat sértő, elviselhetetlen zsúfoltságot, fogvatartási és munkakörülményeket idéz elő.

A szegedi Csillagbörtönben Szabó Máté kiemelkedő szakmai színvonalú munkát tapasztalt, de rámutatott arra is, hogy az elítéltek elhelyezési körülményeinek és a dolgozók munkafeltételeinek javítására több milliárd forintos beruházásra lenne szükség.

Szabó Máté azt írta, az országban mindössze három korszerű, európai szintű büntetés-végrehajtási intézet épült; Veszprémben, Tiszalökön és Szombathelyen. Ezekre a helyekre más intézetekből szállítanak rabokat, így ma egy négyfős cellában hatan-nyolcan töltik büntetésüket.

Az ombudsman szerint így fennáll annak a komoly veszélye, hogy ha a helyzet nem változik, a meglévő dolgozói létszámmal nem látható el megfelelő szinten a nevelői munka.

Szabó Máté a szombathelyi intézetben találta először úgy, hogy "átgondoltabbak, emberibbek" az elítéltek és a dolgozók körülményei.

A hivatal azt közölte, a helyszíni vizsgálatokon az elítéltek sehol sem panaszkodtak a személyzet fizikai erőszakára. Mint írták, ennek ellenére az ombudsman 2007 óta többször felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy "az ENSZ kínzással és megalázó bánásmóddal szembeni egyezményének opcionális kiegészítése független ellenőrző mechanizmust írna elő, amelyben - több uniós tagállam gyakorlatának megfelelően - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is szerepet kaphatna".

Hozzátették: a Külügyminisztérium elvi egyetértését fejezte ki ezzel, ám az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azonban még nem adott világos választ.