Az ellenzéki politikus közölte: mintha Magyarországon még két évtizeddel a rendszerváltás után is az állampolgároknak kellene köszönetet mondaniuk a hatóságoknak, melyek viszont alattvalóként tekintenek rájuk.

Mint hozzátette, a 2006-os őszi események is emberi jogi hiányokat jeleznek, mint ahogy az is, hogy az emberek saját biztonságuk megvédését már nem az államtól várják.

"A gárdaprobléma messze nem szélsőjobboldali probléma" - jelentette ki a Fidesz politikusa, aki szerint a jelenleginél sokkal jobb, összehangoltabb és hatékonyabb munkára van szükség az állami szervektől, hatóságoktól ahhoz, hogy az emberek azt gondolhassák: nincs szükség önbíráskodásra, gárdákra.

Fontos, hogy megerősödjön az emberi jogi kultúra Magyarországon, de fontos az is, hogy ne az olyan hagyományos bizalmi szálak rovására, mint például a család - mondta Balog Zoltán, aki szorgalmazta azt is, hogy a határon túli magyarság kisebbségi jogainak sérelmeiről évente készüljön jelentés.

Balog Zoltán méltatta Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének emberi jogi kezdeményezését, az szerinte az első olyan nyilatkozat, amelyben nincs kettős mérce: ugyanúgy elítéli a keresztények, mint a zsidók, a magyarok, a cigányok jogainak, méltóságának megsértését, és egyaránt megemlékezik a nemzetiszocializmus és a kommunista diktatúra áldozatairól.

Lomnici Zoltán a rendezvényen kiemelte: ma még Magyarországon az emlékezés megosztott, pedig "a magyarság mártírjai azt várják tőlünk, hogy közösen emlékezzünk" a holokauszt, a málenkij robot, Recsk és 1956 áldozataira.

1848. december 10-án írták alá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, ennek alkalmából ez a nap lett az emberi jogok világnapja.