Hiába korlátozza egy augusztustól életbe lépő törvény a bankokat a szerződések egyoldalú módosításában, vannak kiskapuk, amelyeket kihasználva a pénzintézetek továbbra is saját belátásuk szerint drágíthatják a kölcsönöket a futamidő alatt. Ezért a Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet harminc hitelezéssel foglalkozó társaságnál indított vizsgálatot, hogy meggyőződjön: valóban indokoltak voltak-e a drágítások. A lap emlékeztet: a törvény előírja, hogy egy körülmény változása miatt a bank csak egyetlen költséget változtathat meg. Vagyis, ha emelkedik a jegybanki alapkamat, akkor legfeljebb a kamatot emelheti, ám a díjakat nem.

A Népszabadság arról ír, hogy az állami Magyar Villamos Művek újra áramot vásárolna Kapolyi Lászlótól - sokak szerint drágán, valamint szemet hunyva afelett, hogy az utóbbi időben a vállalkozó a hasonló szerződését nem teljesítette, és több tízmilliárdos MVM-veszteségek is kötődnek hozzá. Az ukrán-magyar határ áramimport-vezetékének kiosztására újból versenytárgyalást tartottak az illetékes ukrán és magyar állami társaságok. A szabályok szerint az adott keresztmetszeten mindig a legjobb árat ajánló áramkereskedők osztozhatnak. A fő szállítási lehetőséget ismét a magyar piacra tavaly betört, ukrán állami és magánhátterű Ukrenergy Trade nyerte el. A magyar nagyvállalkozó bizonyára az ukrán belpolitika folyamatos változásait kihasználva, most újból talált egy ottani partnert, amely elad számára 250 MW-nyi áramot. Ebből most csak 90 MW-t tud behozni, de - a vonatkozó ukrán szabályok módosítása kapcsán - az ukrán-magyar határkapacitást hamarosan "kiszélesíthetik", így akkortól elvileg Kapolyi behozhatná a teljes mennyiséget. Az MVM egyébként mindmáig nem látta okát a Kapolyival eddig életben lévő szerződése felbontásának, noha azt a vállalkozó egy éve nem teljesítette, mivel Ukrajnából nem kapott áramot. Tringer ezt azzal indokolta, hogy a 15 éves szerződés korábban nagyon fontos volt, most viszont a piaci árak csökkenése folytán vesztett jelentőségéből.

Az index.hu írása szerint orosz üzletemberek állnak az Emfeszt megvásárló RosGas mögött, akik az utolsó pillanatban mentették meg a céget - állítja a vezérigazgató, aki szerint a magyar cég eladása törvényes volt. Góczi István maga sem tudja pontosan, honnan kapták korábban a gázt, de április 26-án végleg megszűntek a szállítások. Az újságíró kérdésére, hogy a csapot azután zárták-e el, hogy Vlagyimir Putyin orosz kormányfő figyelmeztette Julija Timosenko ukrán miniszterelnököt, Góczi elmondta: ez előtt a Gazprom és az ukrán Naftogaz vezérigazgatói tárgyaltak, és az ukrán cég vezetője onnan távozva telefonon utasította diszpécsereit a csap elzárására. Góczi emlékeztetett, hogy Ukrajnában 2005 óta a rendszerben lévő gáz 20-25 százaléka eltűnik, nem tudni, hová, így nem volt újdonság, hogy hónapokig nincs pontos mérleg és kimutatás. Góczi István szerint őt az Emfesz eladásáról a Rosgas győzte meg, amely vállalta az Emfesz adósságainak rendezését, a gázszállítások megoldását, és azt, hogy az Emfesz tiszta lesz. Már rég érdeklődtek, és az utolsó pillanatban tették meg ajánlatukat, amikor a gázcsapot elzárták.

A Világgazdaság arról közöl cikket, hogy ebben a hónapban már öt új befektetési alap indítását engedélyezte a pénzügyi felügyelet. Az MKB Alapkezelő az árupiacokban és a vállalati kötvényekben bízik, így három alapot is indít, amelyek közül kettő nyersanyagokba, egy pedig céges hitelpapírokba fektet. A K&H Alapkezelő egy régóta bevált tőke- és hozamvédett konstrukcióval jön ki, a Concorde Alapkezelő pedig származtatott alapot indít új stratégiai partnerével, a Zsiday Viktor irányítása alatt álló Citadella Consultinggal együttműködve.

A Napi Gazdaság szerint a hétfőn csődvédelembe menekült SkyEurope szlovák légitársaság nem tudta tartani azt az ígéretét, hogy járatait zökkenőmentesen üzemelteti az eljárás alatt. Hétfőn este Párizs Orly repülőterén lefoglalták a társaság egyik Boeing repülőgépét a reptéri illeték ki nem fizetése miatt. Negyven utast tartalék géppel szállítottunk Prágába, a többiek a francia fővárosban éjszakáztak - mondta Tomás Kika, a SkyEurope szóvivője. A légitársaságok nincsenek biztosítva a csőd ellen, ráadásul a fapados cégek lízingelik a gépeiket, ezért nincs olyan vagyonuk, amelynek értékesítéséből ki lehetne fizetni a hitelezőiket vagy hoppon maradt utasaikat. A SkyEurope-pal éles versenyt folytató magyar WizzAir légitársaság máris jelezte, két héten belül két Airbus A320-ast küld Prágába, amivel a Ruzyne repülőtér - amely más cégek mellett a SkyEurope központja is - június 27-től a WizzAir prágai bázisává válik. A WizzAir eddig 14 járatot indított a cseh fővárosból 14 európai városba, ősztől a Prága-Velence/Treviso vonallal bővül a választék. A CTK tudomása szerint a WizzAir 2010-ig ki akarja szorítani a SkyEurope-ot prágai piacvezető pozíciójából. Abban az esetben, ha valamelyik konkurensünk csődbe menne, a WizzAir azonnal felajánlja szolgáltatásait az utasoknak. Voltaképpen már most is ezt tesszük - nyilatkozta John Stephenson, a cég alelnöke.

A portfolio.hu arról ír, hogy több mint hárommilliárd forintnak megfelelő összeget tehet zsebre Stephen Hester, az állami többségi tulajdonnal rendelkező Royal Bank of Scotland vezetője, amennyiben az általa vezetett bank részvényárfolyama megduplázódik. A bank egyik szakszervezete tiltakozott az állami tulajdonosnál a meglehetősen bőkezű jutalomcsomag ellen. A bankvezér éves munkabére, amelyet minden körülmények között kézhez kap, nagyjából 400 millió forint. Hogy Hester elérje a célját, az RBS-t nyereségessé kell tennie, ennek érdekében nem is késlekednek: a bank visszafogta a hitelezését, eszközöket adott el, és 11,700 állást szüntetett meg csak az idei évben.