A szabad demokrata politikus pártjának a holokauszt-tagadást büntethetővé tevő törvényjavaslata kapcsán úgy fogalmazott, hogy eddig a szabad demokraták szemben álltak a gyűlöletbeszéd szankcionálásával, a holokauszt azonban olyan speciális, a múltunkat képező történelmi esemény, amelynek hatásai máig érezhetőek.

Hozzátette: véleményük szerint a tagadás büntetésére a mai jogi szabályozás elegendő lenne, de ezt a véleményt a bírák a gyakorlatban nem osztják, mert a legtöbb esetben az a válaszuk, hogy nem lehet üldözni a cselekményt, ha az nem egy konkrét személy ellen irányult.

Bőhm András közölte: ha nincs törvényi szabályozás, akkor pótolni kell, erről szól a liberálisok törvényjavaslata is.

Elszabadult indulatok

A sajtótájékoztatón Iványi Gábor, az SZDSZ EP képviselőjelöltje azt mondta, Magyarország megítélése sok tekintetben kedvezőtlen, mert szégyenre okot adó, félelmet keltő indulatok szabadultak el. Rámutatott: "ma 65 éve, hogy országunk több pontjáról vagonokat indítottak Auschwitz felé, és 65 év nem volt elegendő, hogy megszabaduljunk a lelkekben lévő bűntől és nyomorúságtól".

A volt szabad demokrata képviselő hozzátette: akik szerint a holokauszt-tagadást nem külön kell szabályozni, azok ezt a kérdést próbálják meggyengíteni.

Kijelentette: Európa Magyarországot nem vádolja azzal, hogy a kommunizmust nem ítéli meg megfelelően, azzal viszont igen, hogy cigány nemzetiségű vagy zsidó vallási, kulturális gyökerű honfitársainkat nem tekintjük egyenrangú állampolgároknak és hogy velük szemben elfogadhatatlan eszközöket használunk. A metodista lelkész hangsúlyozta: ezért gondolják úgy, hogy a témában egyenes beszédre van szükség.

Kiemelkedően aljas tett

Bőhm András helytelennek nevezte a Fidesznek azt a javaslatát, hogy a törvénynek minden önkényuralmi rendszer népirtó cselekedeteiről kellene szólnia. Rámutatott: a holokauszt kiemelkedően aljas tett volt.

Az ideológiai okokat elemezve kifejtette, hogy a nácik pusztán származásuk alapján gyilkoltak meg embereket, míg a kommunista diktatúra ideológiájában nem szerepel, hogy bármelyik népcsoportot a származása miatt kell kiirtani. A különböző népirtó diktatúrák bűnöseinek elítélése és az áldozatok kárpótlása esetében viszont nem kell különbséget tenni - szögezte le.

A politikus szerint a holokauszt összemosása bármely más önkényuralmi cselekménnyel a szélsőjobboldalnak tett gesztus lenne.

Bőhm András úgy vélekedett, egyes csoportok esetében a holokauszt-tagadás célja az, hogy a népirtás meg nem történtté nyilvánításával lerombolják azokat a gátlásokat, amelyektől vezérelve az emberek morálisan elítélik a náci hatalomátvétel után történt eseményeket.