Infostart.hu
eur:
384.06
usd:
333.19
bux:
123458.95
2026. április 2. csütörtök Áron

Egy hét, húsz név: hogyan jutottunk el Surányitól Bajnaiig

Kedden dönt az Országgyűlés a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról és az új miniszterelnök, Bajnai Gordon megválasztásáról. Gyurcsány Ferenc március 21-én jelentette be, hogy lemond a miniszterelnöki posztról, ha az MSZP talál egy másik személyt, aki elvállalja az ország vezetését. Kilenc napba telt, míg az MSZP és az SZDSZ megállapodott egy közös miniszterelnök-jelöltről. Közben több mint húsz név merült fel köztük szakértők, és vezető szocialista pártpolitikusok.

A miniszterelnök váratlan bejelentését követően számtalan név merült fel - komolyan és komolytalanul. Gyurcsány Ferenc a március 21-i MSZP-kongresszuson új kormányfő jelölését javasolta, és azt mondta: a pártelnök, a választmány elnöke és a frakcióvezető válassza ki és nevezze meg az új jelöltet.

Csaknem kilenc napig kereste az MSZP Gyurcsány Ferenc utódját. Pedig a váratlan bejelentés után nagyon magabiztosan nyilatkoztak a szocialista politikusok, sőt a pártelnök maga is úgy fogalmazott: nem árul el nevet, de van jelöltje a posztra.

Karsai József szocialista országgyűlési képviselő dobott be először két nevet, akiket esélyeseknek tartott arra, hogy elfoglalják Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki székét: Gráf József agrárminiszter, valamint Kiss Péter kancelláriaminiszter - mind a két politikus népszerű az MSZP-sek berkein belül. De még aznap felröppent Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési tárcavezető neve, sőt Bokros Lajos személye is. A volt pénzügyminiszterről Lendvai Ildikó már az elején azt mondta: szóba sem jöhet. Akkor még az SZDSZ is így nyilatkozott Bokros Lajosról.

Másnap újabb nevekkel bővült a szóba jöhető jelöltek listája: Surányi György korábbi kétszeres jegybankelnök, Simor András, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetője, valamint Békesi László egykori pénzügyminiszter, aki részt vett a Reformszövetség programjának kidolgozásában. A szocialista párt azonban hivatalosan akkor még nem nevezett meg senkit, csak tovább fokozták a bizonytalanságot és a találgatások körét, Kiss Péter például azt mondta, nem valószínű, hogy pártpolitikus lesz az új kormányfő.

Simor András hamar kiszállt a "versenyből", mivel bejelentette: ha az MSZP részéről felkérés érkezne, nemet mondana.

Aztán felbukkant egy újabb volt jegybankelnök neve, Bod Péter Ákosé, sőt, a Corvinus Egyetem rektoráé, Mészáros Tamásé is szerepelt a percről-percre változó hírek között mint lehetséges kormányfő-jelölt, de először merült fel Glatz Ferenc akadémikus és Kovács László adóügyi uniós biztos neve is. Három nappal a kongresszus után úgy tűnt, három névre szűkült a jelöltek köre, róluk a távozó kormányfő beszélt. "Surányi Györggyel, Glatz Ferenccel, valamint a GKI vezérigazgatójával, Vértes Andrással állunk az SZDSZ elé" - mondta akkor.

Sokáig úgy tűnt, Surányi György lehet a befutó (az SZDSZ is őt támogatta), ám a volt jegybankelnök feltétele, miszerint a Fidesz támogatására is szükség van, nem teljesült, így visszamondta a jelöltséget.

Minden kezdődött elölről: az MSZP zárt ajtók mögött tárgyalt, az SZDSZ várta a telefonokat az új nevekkel, a kiszivárgott nevek pedig pörögtek a sajtóban. Surányi nemje után így került a képbe Balázs Péter, az Európai Bizottság első magyar tagja, Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. vezetője, Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnöke, Pongrácz Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese, valamint Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke - ők azonban még a hivatalos felkérés előtt kikosarazták a kormányt.

Az MSZP ekkor azt ígérte: van jelöltjük, akiről komolyan tudnak tárgyalni a szabad demokratákkal, ám később kiderült, hogy Takács János, az Electrolux Magyarország vezetője nem nyerte el az SZDSZ tetszését.

Egy hét, húsz név

Egy héttel azután, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette, az MSZP új, széles körben támogatott kormányfő keresésébe kezd, felmerült még Molnár Csaba energiaügyi miniszter jelölése is.

Összességében tehát egy hét alatt húsz névről lehetett hallani, de közülük öt volt hivatalos.

Március 29-én merült fel komolyan Bajnai Gordon neve, aki már részt is vett az MSZP frakció vasárnapi ülésén. Kiss Péter kancelláriaminiszter hivatalosan is bejelentette: az MSZP a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert jelöli kormányfőnek.

Miután Bajnai Gordon programjával még késő este járt az SZDSZ-nél is, hajnalban Fodor Gábor bejelentette: a liberális párt támogatja a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter jelölését a miniszterelnöki posztra. Bajnai Gordon másnap nyilatkozott először a sajtónak. "Válságkezelő kormány vezetését vállaltam, meghatározott időre" - fogalmazott.

A jelölt programjának vázlata három nappal később került nyilvánosságra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csatatér: komoly hármas csata alakulhat ki a budapesti 7-es számú választókörzetben

Csatatér: komoly hármas csata alakulhat ki a budapesti 7-es számú választókörzetben

Arató Gergely, a DK színeiben újrainduló jelenlegi országgyűlési képviselő próbál meg beleszólni a D. Kovács Róbert Antal kőbányai polgármestert elindító Fidesz és a Trentin Balázst rajthoz állító Tisza Párt versenyfutásába a Kőbánya központú 7-es számú egyéni körzetben az országgyűlési választásokon. Az elemző szerint hármas versenyfutás lesz, aminek nehéz megjósolni a végét.

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.02. csütörtök, 18:00
Makláry Ákos
görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke
Mérföldkőhöz érkezett Oroszország totális inváziója, Ukrajnával zsarolta Trump Európát – Híreink az orosz-ukrán frontról csütörtökön

Mérföldkőhöz érkezett Oroszország totális inváziója, Ukrajnával zsarolta Trump Európát – Híreink az orosz-ukrán frontról csütörtökön

Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte: "felszabadította a Luhanszki Népköztársaság területét," azaz teljesen elfoglalta Ukrajna Luhanszk megyéjét. Az ukrán térképek még nem mutatják ezt: a nyugati csücsökben egyetlen település, Novojehorivka még ukrán ellenőrzés alatt áll. A régió ellenőrzéséért tágabban értelmezve 2014 óta dúlnak a harcok Oroszország és Ukrajna között, Moszkva 2022-ben "annektálta" a térséget, de mindeddig küzdött a teljes kontrollért. A Donbász másik megyéjét, Donyecket körülbelül 80%-ban foglalta el eddig az orosz haderő. Közben a Financial Times forrásai szerint Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a PURL-ön keresztüli fegyverszállításokat Ukrajnának, már amennyiben az európai szövetségesek nem csatlakoznak a Hormuzi-szoros újranyitását célzó koalícióhoz. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×