Infostart.hu
eur:
384.25
usd:
327.74
bux:
109621.75
2025. december 12. péntek Gabriella

Egy hét, húsz név: hogyan jutottunk el Surányitól Bajnaiig

Kedden dönt az Országgyűlés a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról és az új miniszterelnök, Bajnai Gordon megválasztásáról. Gyurcsány Ferenc március 21-én jelentette be, hogy lemond a miniszterelnöki posztról, ha az MSZP talál egy másik személyt, aki elvállalja az ország vezetését. Kilenc napba telt, míg az MSZP és az SZDSZ megállapodott egy közös miniszterelnök-jelöltről. Közben több mint húsz név merült fel köztük szakértők, és vezető szocialista pártpolitikusok.

A miniszterelnök váratlan bejelentését követően számtalan név merült fel - komolyan és komolytalanul. Gyurcsány Ferenc a március 21-i MSZP-kongresszuson új kormányfő jelölését javasolta, és azt mondta: a pártelnök, a választmány elnöke és a frakcióvezető válassza ki és nevezze meg az új jelöltet.

Csaknem kilenc napig kereste az MSZP Gyurcsány Ferenc utódját. Pedig a váratlan bejelentés után nagyon magabiztosan nyilatkoztak a szocialista politikusok, sőt a pártelnök maga is úgy fogalmazott: nem árul el nevet, de van jelöltje a posztra.

Karsai József szocialista országgyűlési képviselő dobott be először két nevet, akiket esélyeseknek tartott arra, hogy elfoglalják Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki székét: Gráf József agrárminiszter, valamint Kiss Péter kancelláriaminiszter - mind a két politikus népszerű az MSZP-sek berkein belül. De még aznap felröppent Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési tárcavezető neve, sőt Bokros Lajos személye is. A volt pénzügyminiszterről Lendvai Ildikó már az elején azt mondta: szóba sem jöhet. Akkor még az SZDSZ is így nyilatkozott Bokros Lajosról.

Másnap újabb nevekkel bővült a szóba jöhető jelöltek listája: Surányi György korábbi kétszeres jegybankelnök, Simor András, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetője, valamint Békesi László egykori pénzügyminiszter, aki részt vett a Reformszövetség programjának kidolgozásában. A szocialista párt azonban hivatalosan akkor még nem nevezett meg senkit, csak tovább fokozták a bizonytalanságot és a találgatások körét, Kiss Péter például azt mondta, nem valószínű, hogy pártpolitikus lesz az új kormányfő.

Simor András hamar kiszállt a "versenyből", mivel bejelentette: ha az MSZP részéről felkérés érkezne, nemet mondana.

Aztán felbukkant egy újabb volt jegybankelnök neve, Bod Péter Ákosé, sőt, a Corvinus Egyetem rektoráé, Mészáros Tamásé is szerepelt a percről-percre változó hírek között mint lehetséges kormányfő-jelölt, de először merült fel Glatz Ferenc akadémikus és Kovács László adóügyi uniós biztos neve is. Három nappal a kongresszus után úgy tűnt, három névre szűkült a jelöltek köre, róluk a távozó kormányfő beszélt. "Surányi Györggyel, Glatz Ferenccel, valamint a GKI vezérigazgatójával, Vértes Andrással állunk az SZDSZ elé" - mondta akkor.

Sokáig úgy tűnt, Surányi György lehet a befutó (az SZDSZ is őt támogatta), ám a volt jegybankelnök feltétele, miszerint a Fidesz támogatására is szükség van, nem teljesült, így visszamondta a jelöltséget.

Minden kezdődött elölről: az MSZP zárt ajtók mögött tárgyalt, az SZDSZ várta a telefonokat az új nevekkel, a kiszivárgott nevek pedig pörögtek a sajtóban. Surányi nemje után így került a képbe Balázs Péter, az Európai Bizottság első magyar tagja, Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. vezetője, Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnöke, Pongrácz Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese, valamint Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke - ők azonban még a hivatalos felkérés előtt kikosarazták a kormányt.

Az MSZP ekkor azt ígérte: van jelöltjük, akiről komolyan tudnak tárgyalni a szabad demokratákkal, ám később kiderült, hogy Takács János, az Electrolux Magyarország vezetője nem nyerte el az SZDSZ tetszését.

Egy hét, húsz név

Egy héttel azután, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette, az MSZP új, széles körben támogatott kormányfő keresésébe kezd, felmerült még Molnár Csaba energiaügyi miniszter jelölése is.

Összességében tehát egy hét alatt húsz névről lehetett hallani, de közülük öt volt hivatalos.

Március 29-én merült fel komolyan Bajnai Gordon neve, aki már részt is vett az MSZP frakció vasárnapi ülésén. Kiss Péter kancelláriaminiszter hivatalosan is bejelentette: az MSZP a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert jelöli kormányfőnek.

Miután Bajnai Gordon programjával még késő este járt az SZDSZ-nél is, hajnalban Fodor Gábor bejelentette: a liberális párt támogatja a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter jelölését a miniszterelnöki posztra. Bajnai Gordon másnap nyilatkozott először a sajtónak. "Válságkezelő kormány vezetését vállaltam, meghatározott időre" - fogalmazott.

A jelölt programjának vázlata három nappal később került nyilvánosságra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Börtön jár Szlovákiában a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért
Tudósítónktól

Börtön jár Szlovákiában a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért

A szlovák parlament csütörtök este gyorsított eljárásban elfogadta a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely hat hónapig terjedő letöltendő börtönnel sújtaná azokat, akik „megkérdőjelezik a második világháború utáni viszonyok rendezését”. A kormánykoalíció szerint ez a Beneš-dekrétumokra is vonatkozik, vagyis büntethető lenne, ha valaki kétségbe vonja a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó dokumentumokat.

Szijjártó Péter szerint a NATO-főtitkár pálfordulása egyértelmű jel

Mark Rutte szerint „mi vagyunk Oroszország következő célpontja”. Erre válaszul háborús feszültség szításával vádolta Szijjártó Péter a főtitkárt.
VIDEÓ
Humanoid robotoktól a kvantumszenzorokig: "AI-biztos" tudás a Pázmány ITK-n

Humanoid robotoktól a kvantumszenzorokig: "AI-biztos" tudás a Pázmány ITK-n

A kvantummérnöki képzés, a mérnökinformatika és az infobionika különböző időtávon, de jelentős hatással vannak a magyar gazdaságra, miközben a kvantummérnöki pálya kínálja a leghosszabb távú perspektívát - erről is kérdezte a Portfolio Cserey Györgyöt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánját. A szakember szerint a mérnökinformatika jelenleg a legnagyobb gazdasági súlyú terület, míg az egészségipar és a medtech ökoszisztéma külkereskedelmi jelentősége kiemelkedő. A kvantumterület különösen izgalmas, mivel "AI-biztos" pályának számít, ahol a mély szaktudás nem helyettesíthető gyorstalpalókkal. Az egyetem nemzetközi kapcsolatokkal és elismert oktatói gárdával rendelkezik, tudatosan építi innovációs ökoszisztémáját, és hallgatóinak nemcsak szaktudást, hanem vállalkozói szemléletet is átad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×