Nagy Andor, a környezetvédelmi bizottság fideszes alelnöke egy 500 milliárd forintos alapra, egyfajta Zöld Széchenyi-tervre tett javaslatot, amelyben uniós források és a szén-dioxid-kibocsátásból származó bevételek szerepelnének.

A politikus szerint egy "zöld hitelintézetet" is létre lehetne hozni, amely környezetvédelmi beruházásokat finanszírozna.

Nagy Andor arról is beszélt, hogy tarthatatlan a kormány által elfogadott energiastratégia, amely azon alapul, hogy mindig jóban leszünk az oroszokkal. Szerinte csökkenteni kell az egyoldalú energiafüggőséget, és ez nem oroszellenesség.

Matolcsy György, volt gazdasági miniszter azt mondta, hogy Magyarországnak az Európai Uniónál ambíciózusabb célt kell kitűzni, és 2020-ig a megújuló energiaforrások arányát 20 százalék helyett 25 százalékra kell emelni. Szintén 25 százalék lenne a szénhidrogén, leginkább a kőolaj aránya, 50 százalék pedig az atom- és szénenergia aránya.

Hangsúlyozta, hogy az energiapolitika és gazdaságfejlesztés szoros kapcsolatban állnak. A gazdaságfejlesztésnek négy célját nevezte meg: a növekedést, a foglalkoztatás növelését, az életminőség emelését és a demográfia fordulatot. Szerinte komolyan gondolják, és meg is fogják valósítani, hogy 10 év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság energiaigénye kétszerese az európai átlagnak, és magas az energiafüggőségünk, főként a földgáztól való függés. Szerinte az energiapolitikának hat célt kell szolgálnia: csökkenteni az energiaigényt, erősíteni az energiafüggetlenséget, mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást, decentralizálni az energiapolitikát, növelni a jövőt szolgáló energiaforrások arányát és szolgálni a gazdasági egyensúlyt.

Szerinte az atomenergiára számítani kell, de a megújuló energiával mindig össze kell vetni a hatékonyságát.