Kétséges, hogy Havasiné Orbán Mária megkapja-e a kétharmados többséget a parlamentben. A képviselők decemberben egyszer már leszavazták a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjét, az ő kinevezését ellenzők véleménye pedig azóta nem változott érdemben.

Értesüléseink szerint az MSZP továbbra sem ért egyet az államfő jelölései gyakorlatával. Bár az alkotmány szerint a köztársasági elnöknek nincs egyeztetési kötelezettsége a pártokkal, de Sólyom László elődei mindig kikérték a pártok véleményét egy-egy jelölttel kapcsolatban. A szocialisták ráadásul mélyen felháborodtak azon, ahogy az államfő decemberben reagált az első, elutasító szavazásra. Sólyom László akkor úgy fogalmazott: megmagyarázhatatlan, felelőtlen és kártékony döntés született; a Magyar Szocialista Párt érvei pedig szégyellnivalóak.

Az MSZP nem mondta ki, hogy nem támogatja Havasiné Orbán Máriát, a frakció a képviselők lelkiismeretére bízta a döntést. A szocialista képviselőcsoport az ülésén meghallgatta a jelöltet, a Népszabadság értesülései szerint viszont a frakció többségét nem győzték meg az érvek. Több MSZP-s képviselő azt valószínűsíti, hogy a mai szavazáson várhatóan még az a körülbelül ötven szocialista politikus sem támogatja majd a jelöltet, aki az első szavazáson igennel szavazott.

A többi párt elvileg támogatja Havasiné Orbán Máriát. A politikai vita hevében szinte teljesen háttérbe szorultak a szakmai érvek. A jelölt az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, azonnali változtatásokra van szükség: szolgálati bíróságot kell teremteni, mert például a fegyelmi ügyekben nem elég egységes a gyakorlat. 25 bíróság van, az elnökök pedig 20-25 féleképp ítélik meg, hogy kell-e fegyelmit kezdeményezni, és a táblabíróságok is eltérő ítéleteket hoznak.

Az egyenesen feledésbe merült, hogy nyár óta nincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak, Havasiné Orbán Mária első leszavazása előtt pedig az államfő korábbi jelöltje, Baka András sem kapta meg a kétharmados többséget.