Az Európai Néppárt - amelynek tagja a Fidesz, az MDF és az RMDSZ is - egyes tagpártjai miatt sokszor idegenkedik a kisebbségi vagy nemzetiségi jogok elismerésétől - állítja Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti képviselője a Transindexnek adott interjújában. Ez elsősorban a román Demokrata Pártnak, a spanyol Néppártnak és a francia UMP-nek, Nicolas Sarkozy francia elnök pártjának köszönhető. Hiszen a spanyolok a baszk és a katalán, a franciák a breton és a korzikai kérdés miatt idegenkednek a kisebbségi jogoktól.

Az ő képviselőik számára "nem elvi ügy a kisebbségi jog, hanem egy nagyon is élő belpolitikai probléma, és ők azt gondolják, hogy ennek a megoldása az, hogy a kisebbségeknek semmi extra jogot, vagy többletjogosítványt nem kell adni, hanem tagozódjanak be, asszimilálódjanak, integrálódjanak."

"Európa tele van félelemmel. Nyugat-Európában a kisebbségi kérdés óhatatlanul összekeveredik a bevándorlók kérdésével, és azt semmiképpen nem akarják, hogy a bevándorlóknak olyan jogaik legyenek, amelyeket szerintem egy hagyományos kisebbség jogosan igényel magának." (Az európai kisebbségi jogi szabályozások meg is különböztetik a kettőt, és csak az őshonos kisebbségeket ismerik el kisebbségként - a szerk.)

Ezért Szent-Iványi szerint az RMDSZ jobban tenné, ha minél több EP-frakcióban lennének képviselői. Jelenleg ugyanis a Néppárt román delegációján belül nincs nagy mozgásterük - véli a liberális politikus. Etnikai pártok esetében pedig már fordult elő, hogy megosztották magukat a frakciók között.

Fölhívta a figyelmet arra is, hogy az EP liberális frakciója kiemelten foglalkozik a kisebbségek ügyével, ezért is van rengeteg kisebbségi tagjuk.

Ugyanakkor a politikus beismerte: "a kisebbségi témákat bevinni a plenáris ülés napirendjére nagyon nehéz". Ezért is alakult meg az a kisebbségi Intergroup, amelynek elnöke Tabajdi Csaba, magyar szocialista képviselő, alelnöke pedig Szent-Iványi, de tagja Gál Kinga Fideszes képviselő, Tőkés László erdélyi református püspök és Sógor Csaba is, valamint a szlovákiai Bauer Edith is részt vesz a munkájában.

A csoport lobbizik a kérdések fölvetéséért, és azért, hogy "tartalommal töltsük meg azt a nagyon fontos mondatot, ami a Lisszaboni Szerződésben szerepel, és reméljük, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadásával kötelező joganyaggá válik az EU-ban, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja a kisebbséghez tartozó személyek jogait." Így ugyanis már a luxemburgi Európai Bírósághoz is lehetne fordulni.

Az Intergroup munkája "nagyon hosszú menetelés és nagyon nehéz küzdelem", de annyit már elértek, hogy a Bécsi Alapjogi Ügynökség statútumába belekerült, hogy kisebbségi kérdésekkel is foglalkoznia kell. Valamint kemény nyomás alá helyezték a többnyelvűségért felelős román biztost, Orban urat, aki eredetileg úgy gondolta, a feladata az, hogy az Unió intézményeiben biztosítsa a többnyelvűséget, hogy a tolmács és fordítószolgálat jól lássa el a feladatát, és a felszólalásokat minden nyelvre lefordítsák.

Szent-Iványi István elismerte, hogy a magyarországi SZDSZ-tábornak ha nem is lényegtelen, de nem is fontos, nem identitásképző kérdés a határon túli magyarok ügye. Ugyanakkor szerinte ez fontos elvi kérdés - ő például foglalkozott már ujgur és más kisebbségi kérdésekkel is, valamint kiharcolt némi támogatást a finugor kisebbségeknek - és személyes ügy is, mivel élnek rokonai Erdélyben. A liberális képviselő megjegyezte, hogy szerinte "vannak olyan pártok, akik ebben a bizniszben utaznak", mert "látják, hogy az ő táborukban ez egy kifizetődő vállalkozás".