, hogy Havas Gábor kisebbségkutató szerint a cigány vajdák rendszere nem illeszkedik a roma hagyományokba, a vajdákat a mindenkori többségi társadalomhoz tartozó hatalom jelölte ki, saját szolgálatára.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke egyenesen azt hangsúlyozza: a cigány vajdák mögött nincs megfelelő roma kultúra, sem közösségi akarat, de még támogatottság sem. Csak a bulvársajtó "élteti" őket, amely a cigány választott érdekképviseleteket ugyanakkor negligálja. Teleki László romaügyi miniszterelnöki megbízott mégis tárgyalóasztalhoz ül a magát országos vajdának nevező Kállai Csabával, mert mint mondta, jó gondolkodású embernek tartja, és kíváncsi a véleményére. Teleki a vajdarendszert azonban nem tartja legitimnek.

Az Országos Cigány Önkormányzat jó kapcsolatra törekszik

Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke elmondta: azon kívül, hogy jól ismeri Kállai Csabát, nincs kapcsolata a vajdákkal, mert az OCÖ-nek megvan a saját struktúrája, teszik a dolgukat az érdekképviselet terén. Annak idején viszont tárgyalt Kállaival arról, hogyan segíthetné az újszászi férfi a kultúra terén a cigány önkormányzatokat, de mint mondta, politikai kérdésekről vagy érdekképviseletről nem volt szó, hiszen a törvény ezeket a feladatokat az OCÖ-höz rendeli.

Kolompár Orbán a vajdaság intézményével egyébként már gyermekként sem értett egyet - annak ellenére, hogy az ő nagyapja is vajda volt -, hiszen az a régi rendszert szolgálta ki. A mostani vajdák kapcsán pedig azt tartja kellemetlennek, hogy a média szembeállítja őket az Országos Cigány Önkormányzattal. Pedig ez szerinte felesleges, "nincs mit elvegyünk egymástól".

Õ inkább azt hangsúlyozza: "nekünk minden romára szükségünk van, muszáj együtt dolgozni". Kállait már korábban is támogatta, például akkor, amikor az újszászi férfi 2006-ban indulni akart az országgyűlési választásokon, ám nem sikerült összegyűjtenie a megfelelő számú ajánlószelvényt. Kolompár Orbán cáfolta Teleki László kijelentéseit; az OCÖ elnöke nem tudja elképzelni, hogy a vajdák ártanának a cigány önkormányzatoknak.

Szerinte el kell fogadni minden jó szándékot, még akkor is, ha ez önkéntes alapon magukat vajdának nevező cigányoktól érkezik. Nem szabad ellenségeket keresni bennük, mivel a vajdák általában olyan idős romák, akik ismerik a cigány hagyományokat, és sok tapasztalatuk van a romákról.

"Szélhámosok"

Ennek ellentmond egy korábbi cigány érdekképviselet vezető, a rendszerváltáskor megszűnt Országos Cigánytanács egykori elnökének véleménye. Szirtesi Zoltán szerint a vajdák ugyanúgy alkalmatlanok a cigányság képviseletére, mint a kisebbségi önkormányzatok.

A jelenleg háziorvosként dolgozó férfi az InfoRádiónak úgy fogalmazott: a hazai roma közösség sorsa a rendszerváltással fordult rosszra, akkor ugyanis szerinte megszűnt a cigányság kimondott érdekképviselete, amelyet korábban az Országos Cigánytanács mellett a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége látott el.

Az OCÖ szerinte azért alkalmatlan az érdekképviseletre, mert nem a legkulturáltabb cigányok a tagjai, úgy fogalmazott: "nem a grállovagok szövetsége". De úgy látszik, a hatalomnak a tanulatlan cigányok kedvesebbek, mint a tanult, jólszituált romák - mondta keserűen.

Õ a vajdákat egyenesen szélhámosoknak nevezi, olyan jómódú cigányoknak, akikről csak a jóisten tudja, hogyan gazdagodtak meg. Magukat nevezték ki vajdának, amin a többi roma egyszerűen csak röhög.

Szirtesi Zoltán beszélt arról is, hogy a szocialista érában a rendőrök úgy járatták le a vajdák iránti tiszteletet, hogy miután felszámolták ezt az intézményt, megkeresték a roma nyomortelepeken az orvosi értelemben vett bolondokat, beöltöztették őket egyenruhába, és vajdának szólították, szólíttatták őket."Csak azt tudom elmondani, én hogyan lettem vajda"

Az InfoRádió megkereste Lakatos Attilát, aki elmondta: őt az országos vajda, Kállai Csaba választotta ki borsodi vajdának. Kijelölését megelőzően Kállai 4-5 hónapon át végzett "környezettanulmányt" a megyében, ezután esett rá a választása, de ekkor tudta meg azt is, hogy Lakatos Attilának - ahogy mondta - már az apja és a nagyapja is vajda volt.

Lakatos Attila ekkor felkereste ismerőseit, mintegy 1000-1200 embert, akiket megkért arra: ha azt akarják, hogy vajda legyen, jöjjenek el a beiktatására, amely elmondása szerint 2008 májusában egy mise keretében a miskolci Mindszenti templomban zajlott.

Úgy érzi, elfogadottságát növeli, hogy beiktatásán ennyi ember volt jelen, és mint mondta, ilyen szempontból nagy különbség van a vajdák között. Arra ugyan nem tudott válaszolni, hogy a többi vajda - jelenleg 18-an vannak az országban, Szabolcsban még nem iktattak be senkit - hogyan került ebbe a tisztségbe, sem arra, hogy Kállai Csaba minek köszönhetően viseli az országos vajda címet. Elmondta azonban azt, hogy beiktatásán felesküdött arra: segíteni fogja a cigányságot bármiben, amiben csak tudja.

Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Szavai szerint járja a cigánysorokat, és az elesett gyermekeknek könyvet vesz a saját pénzéből, ha egy idős roma asszonyra rászakad a födém, azt megjavíttatja. De adott már pénzt egy cigánygyermek műtétjére is.

Hívják akkor is, ha egy verekedést kell felszámolni - egyszer már 600 ember konfliktusát is megoldotta -, sőt annak ellenére, hogy maga is elismeri, a vajdaság intézménye nem legitim Magyarországon, politikusokkal, önkormányzati vezetőkkel és a rendőrséggel is tárgyal, vagy kerekasztal-beszélgetéseken vesz részt, ahol oktatási, munkahely-teremtési, bűnmegelőzési, esélyegyenlőségi kérdésekben kérik ki a véleményét.

Legutóbb Ódor Ferenccel, a megyei önkormányzat fideszes elnökével és sok más helyi közéleti személyiséggel vett részt Szikszón egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol - mint mondta - egyedül ő képviselte a romákat. Hogy miért őt hívják? Lakatos Attila szerint azért, mert a cigány önkormányzatok az elmúlt húsz évben nem tettek semmit a romák érdekében.

Lakatos Attila nemrég a miskolci rendőrkapitány ügyében is hallatta hangját, Pásztor Albert mellé állt azt követően, hogy a helyi főrendőr a cigányok által elkövetett bűncselekményekről beszélt. Mindezért Kállai Csaba megfeddte, Lakatos azonban nem fél attól, hogy elveszítené a titulusát. Mint mondta, a vajda élete végéig vajda marad, halála után pedig a tiszt saját fiára száll. Az övé most 21 éves.

A borsodi férfi beiktatásakor határozott programot vázolt: létre akart hozni egy úgynevezett vének tanácsát a cigányok körében, akik az ősi cigánytörvény alapján ítélkeznek a problémás esetekben. Az InfoRádió kérdésére azonban elmondta, hogy mindez nem valósult meg, mert később belátta: működése nem legitim, így a hatóságok is ennek megfelelően viszonyulnak hozzá. Arra a kérdésre, hogy miért nem hoz vagy hoznak létre egy civil tömörülést, azt fellelte: Kállai Csabával közösen már dolgoznak a vajdák országos szervezetének létrehozásán.

Az InfoRádió az úgynevezett cigánytörvényről is faggatta Lakatos Attilát. Erről annyit árult el, hogy ha egy cigány tesz valami rosszat, akkor a többiek olyat tesznek vele, ami után még egyszer nem követi el azt. Azt hangsúlyozta, hogy nem verik meg, csak elbeszélgetnek vele, de hogy pontosan miről, azt nem árulta el. Azt mondta: ez titok.