Sértett pozícióból vezeti az országot a bizonyítási vágytól hajtott pozsonyi kormány, amely folyamatosan nyitva hagy kérdéseket. Amíg Romániával sikerült pragmatikus szomszédságpolitikát kialakítani, bár nincsenek közel egymáshoz a jelenlegi kormányzó elitek, Szlovákiában nyoma sincs hasonló pragmatizmusnak - fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója.

A történész szerint a révkomáromi olyan munkatalálkozó volt, ahol a problémákat kellett volna áttekinteni. Ugyanakkor meg kellett volna spórolni a közös sajtótájékoztatót, mert annak üzenete ambivalens volt. Praktikusabb lett volna, ha egy kommüniké tárta volna föl a jelenlegi helyzetet.

Mint mondta, a mostani problémák, elsősorban a dunaszerdahelyi Slovan-DAC meccsen történt szurkolóverés megbeszélésére nem a miniszterelnöki szint a megfelelő. A két kormányfőnek azt kellett volna megvizsgálnia, miért nincs két uniós tagállam rendőrsége között kezdettől fogva megfelelő együttműködés, és miért nincs meg ugyanez az oktatáspolitikában, a tankönyvkiadásban.

Az, hogy a csetepatéba mindkét kormányfő belement, azt jelenti, hogy ez a találkozó a két kormány belpolitikai érdekeiről szólt - jelentette ki Szarka László.

Úgy véli, nem csupán kommunikációs űr van a szlovák és a magyar kormány közt, hanem a pozíciójukban, a két ország kölcsönös megítélésében vannak olyan jellegű problémák, amelyek nem csak a földolgozatlan múltra, a megoldatlan konfliktusokra vezethetőek vissza, hanem az 1993-ban létrejött Szlovák Köztársaság államfilozófiája és a magyar állam szomszédságpolitikája közötti ellentmondásokra is.

Szomszédságpolitika, kisebbségpolitika, regionális politika olyan mértékben elválaszthatatlan egymástól, hogy aki a magyarságpolitika területén túlzott követelésekkel lép fel, ugyanoda jut, ahol most a magyar-szlovák kapcsolatok vannak. Ebben sajnos nem Magyarország diktálja a tempót, a szomszédok pedig látják hazánk gyöngéit - vélekedett az igazgató.

Mint mondta, nagyfokú óvatosságra volna szükség, az összes magyar pártnak át kellene gondolnia stratégiai elképzeléseit - és nemcsak a szlovák-magyar konfliktus miatt.

Pozsony a botrányra utazik

A magyar nemzetiségi önkormányzati rendszer helyi, megyei és országos szinten is működik. Száznál több településen működik szlovák kisebbségi önkormányzat, amelynek tagjait szigorú regisztráció alapján lehetett megválasztani. Ezek az önkormányzatok alulfinanszírozottak, sem a kulturális autonómiát, sem az érdekképviseletet nem képesek működtetni - mutatott rá a szakértő.

Arra is figyelmeztetett azonban, hogy Pozsonyt nem a magyarországi szlovákok helyzete foglalkoztatja, hanem a botrány; a kezelhetetlen negatívumokat helyezik előtérbe.

Szarka László szerint az elmúlt tizenöt év magyar miniszterelnökeinek mindent el kellett volna követni, hogy Szlovákiában olyan, az ottan jogi rendszernek megfelelő helyzet alakuljon ki, ami tartós státust biztosít a kisebbségeknek, ne démonizálják a kollektív jogokat, Szlovákia ismerje el, számára fontos értéket jelentenek ezek a kisebbségek, és kezdődjék el olyan szakmai együttműködés, amivel el lehet jutni egy szlovák kisebbségi törvényig.

Szlovákiának ugyanis nincs kisebbségi törvénye, a kisebbségeknek nincs állandó státusuk, nincs olyan szerv, amellyel a szlovák kormánynak kötelessége lenne tárgyalni ilyen ügyekben - hívta fel a figyelmet a történész.