A Vas megye déli részén fekvő települést azért emlegetik a legbátrabb faluként, mert bár a trianoni döntés következtében az akkori Jugoszláviához csatolták, az ott élő lakosság 1920. augusztus 1-jén megrohamozta a Szomorócot megszálló jugoszláv katonaságot - így próbálták elérni, hogy a település Magyarországé maradjon.
A szomoróciak bátor kiállásának köszönhetően 1922. február 9-én az akkori határmegállapító bizottság Kercaszomort és más községet az akkori Jugoszlávia helyett Magyarországnak ítélte.
Már korábban, az előző kormányciklusokban is benyújtottak törvényjavaslatot arra vonatkozóan, hogy Kercaszomorról, a legbátrabb faluról törvény szülessen - mondta az InfoRádiónak Körmend polgármestere, aki újra benyújtotta az előterjesztést.
Bebes István, aki egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is, elmondta: a mai Szlovén határnál és Körmendtől 40 kilométerre fekvő község Vas megyétől már kapott elismerő oklevelet a bátorság elismeréseként.
A politikus elmondta: korábban Balassagyarmat városa kapott bátorságáért címet. Az akkori döntéshez a képviselő egy módosító javaslatot is benyújtott, amely kezdeményezte volna, hogy Kercaszomort is a legbátrabb településekhez sorolják, ám a döntés akkor nem született meg.
Kedden a parlamentben megkezdődött az általános vita a Kercaszomort legbátrabb falunak nyilvánító törvényjavaslatról.
Hanganyag: Németh Zoltán