Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Csaba László: Nem bíznak a kormányban a befektetők

A befektetők nem bíznak a kormányban, sem a javulásban - jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László közgazdász. Hozzátette, a mostani válság annyiban más, mint a korábbiak, hogy azok nem érintették a nemzetgazdaságokat, és nem jártak a reálgazdaság visszaesésével.

Pénzügyi megrázkódtatásról, az angol kifejezés fordításával "leolvadásról" van szó a jelenlegi világválság esetében - jelentette ki az InfoRádióban Csaba László közgazdász.

Az Aréna vendége kifejtette: általában tíz-tizenegy évente figyelhető meg, hogy a pénzpiac túllendül, túlságosan magasak a jegyzések, és ezt ki kell igazítani, mert nincs annyi jövedelemtermelő képesség a papírokban összesen, mint amennyit a tőzsdei jegyzés mutatna. Mindez a tőzsde 20-25 százalékos visszaesésével jár, amelyben többen tönkremennek, néhány cég kidől, majd az egész kezdődik elölről.

Amikor egy papír elveszti értékének a negyedét, de megmarad a jövedelemtermelő képessége, akkor alulértékeltté, és ezzel - mint az OTP vagy a MOL - befektetési célponttá válik. Ilyenkor szokott megtörténni az, ami ellenséges fölvásárlásnak hívnak.

Eddig az ilyen pénzügyi leolvadások nem érintették a nemzetgazdaságokat - tette hozzá Csaba László. Hosszú ideje beszélnek arról, hogy recesszió, visszaesés várható. Ez azt jelenti, hogy amerikai terminológia szerint kettő, európai szerint négy egymást követő negyedévben a gazdaság egészében visszaesés figyelhető meg.

A professzor emlékeztetett: ehhez képest az Egyesült Államok gazdaságában folyamatosan 2 százalékos növekedés volt megfigyelhető a legutóbbi negyedévig, de még akkor is pozitív mérleggel zártak.

Mint mondta, az Európai Unióban is pozitívak a számok, azaz meglepő módon, az eddigi tapasztalattal ellentétben a pénzügyi szektor megrázkódtatása nem járt együtt a reálgazdaság visszaesésével.

Nincs bizalom

Az Aréna vendége szerint a befektetők nem bíznak a kormányban és abban sem, hogy egy gyenge megítélésű, nyitott országban rövid időn belül jelentős javulás mehet végbe. Ezért most azok veszik a részvényeket, akik úgy gondolják, hogy elértük a mélypontot.

Az egyik legnagyobb amerikai befektető pénteken közölt egy cikket a New York Timesban, ami arról szólt, hogy akkor kell részvényeket venni, amikor azok olcsók, így ő nekilátott a bevásárlásnak. Itthon viszont láthatóan nincs sok ilyen befektető - fejtette ki a közgazdász.

Arra is figyelmeztetett: a mélységes bizalmatlanság jele, hogy az OTP kereskedését föl kellett függeszteni. Csak a bank vezetésének ellenfelei azok, akik szorgalmasan próbálják fölvásárolni az OTP papírjait. Emiatt a vezetés ugyanilyen szorgalmasan versenybe szállt velük, ezért van remény arra, hogy nem omlik össze az árfolyam - fejtegette a professzor.

Csaba László kijelentette: egy korábbi rossz helyzet még rosszabbá vált, és erre nem vagyunk felkészülve. Azok az eszközök, amelyekkel a többi ország kormánya élni tud - bejelentéseket tesznek, programokat hirdetnek -, itthon nem működnek.

A világ pénzügyi rendszere nagy biztosító hálóként fogja föl a megrázkódtatásokat, ha ebből a hálóból egy-egy szem kiesik, a háló azért megmarad - vélekedett Csaba László.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

Amikor az örökkévalóság jó üzlet volt – és amikor végzetes hiba

1759 szilveszterének estéjén egy ír sörfőző olyan szerződést írt alá, amelynek a vége ma is beláthatatlan. Alig másfél évszázaddal később hasonlóan hosszú megállapodások olajról, csatornákról és birodalmi érdekekről egész országok jövőjét kötötték meg. A rendkívül hosszú szerződések egyszerre ígérnek stabilitást és hordoznak katasztrófát. A döntő kérdés nem az időtáv, hanem az, hogy a megállapodás tud-e együtt élni egy változó világgal.

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×