Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete is tiltakozott a kulturális járulék kiterjesztése ellen, és nyolc másik érdekképviselet közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben a járulék bevezetésének visszautasítását kérik az országgyűlési képviselőktől.

Közleményük szerint ma hazánkban a digitális ismeretek tekintetében nagyon rossz a helyzet: csaknem minden második felnőtt "digitálisan írástudatlan", azaz sem a számítógépet, sem az internetet nem tudja használni. Az általuk internetadó bevezetése szerintük olyan lépés lenne, amely minden meghirdetett hazai és uniós programmal ellentétes.

Az kulturális járulék tervezett mértéke ugyan csak 0,8 százalék, ám kivetési alapja nem a szolgáltatók nyeresége, hanem árbevétele lenne, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökkentené működésük eredményességét. Az így kieső forrásokat - számításaink szerint mintegy évi 1,5 milliárd forintot - ezért a szolgáltatók vagy az előfizetőkre volnának kénytelenek áthárítani vagy fejlesztéseiket kényszerülnének visszafogni.

Mindkét lehetőség esetén kijelenthető, hogy az "internetadó" egyértelműen ellentétes az információs társadalom fejlődésének céljával.

Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke szerint a kulturális járulék - internet-adóként is emlegetett - kiterjesztése miatti felháborodás egy része csupán hisztéria.

Az 0,8 százalékos járulék bevezetése ugyanis maximum havi 70 forintos többletköltséget jelenthet egy internet-elofizetőnek.

Szathmári Géza, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint viszont az ma Magyarországon az internet-szolgáltatások árának bármilyen mértékű emelése bűn. A digitális írástudatlanság ugyanis a jövő nemzedékének esélyeit rontja.