2004-ben aláírt egy megállapodást, amelyben a szlovák fél vállalta, hogy a névhasználat érdekében a határon átnyúló borvidéki területet pontosan lehatárolja, és bevezeti a márka- és eredetvédelem érdekében megalkotott magyar szabályozási és ellenőrzési rendszert, többek között a hegyközségi rendszert, a területhatárolásról azonban eddig nem született egyezség - tájékoztatta az InfoRádiót a Tokaj Reneszánsz Egyesület elnöke.

Az, hogy a borvidék szlovákiai része az uniós borreform-rendelet tervezetében Tokajská megjelöléssel szerepel, alig változtat a jelenlegi helyzeten, hiszen a szlovák területen termelt bor most is ilyen néven kerül forgalomba - tette hozzá Molnár Péter.

Bár a Tokaj Reneszánsz Egyesület elnöke úgy véli: valószínűleg nem árt a Tokaji márkanévnek, hogy megmarad a Tokajská megnevezés, a magyar borászoknak érdeke az, hogy minél hamarabb megszülessen a magyar érdekeket is szem előtt tartó megállapodás.

Molnár Péter szerint itt lenne az ideje, hogy megoldást találjanak a problémára, mert akkor végre a munkára lehetne összpontosítani.

Merevedő álláspontok

A megegyezést a magyar fél szerint az akadályozza, hogy a szlovák termelők képviselői mereven ragaszkodnak az általuk igényelt területnagysághoz, 908 hektárhoz, míg az 1908-as bortörvény kimondja, hogy összesen csak 174 hektáron lehetett tokaji szőlőt termelni.

Magyarország kompromisszumos javaslatot is tett, hogy ezt egészítsék ki mintegy 400 hektáros területre, de a szlovák fél erre nem válaszolt.

Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a múlt heti sikertelen egyeztetések után úgy fogalmazott: vélhetően nem lesz egységes a magyar és szlovák tokaji borvidék.