Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

A papok néhány korty bor után is szívesen vezetnének

Azzal a kérdéssel fordult a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára az igazságügyi minisztériumhoz, hogy azok a papok ne veszítsék el a jogosítványukat, akik misebor fogyasztása után autót vezetnek. A kormánybiztos szerint ez lehetetlen.

Németh László az InfoRádióban elmondta: a paphiány miatt sok plébános arra kényszerül, hogy egymás után több településen tartson misét, és azon néhány korty misebort fogyasszon.

A titkár közölte, hogy a bor használata hozzátartozik a miséhez, anélkül érvénytelen a szertartás.

Németh László egy 1974-es megállapodásra hivatkozott, amely szerint Miklós Imre akkori államtitkár biztosította a püspöki kart: arra kérte a Belügyminisztériumot, hogy tekintsenek el a szabálysértési eljárástól azoknak a papoknak az esetében, akik a misebor fogyasztása után ülnek autóba.

Kormánybiztos: nem

Nem kapnak mentességet a papok, vagyis alkohol fogyasztása esetén a plébános vezetői engedélyét is elvehetik a rendőrök - mondta az InfoRádiónak az Új rend és szabadság programjáért felelős kormánybiztos.

Ez szervesen következik a törvény előtti egyenlőség elvéből - jelentette ki Kondorosi Ferenc.

Hozzátette: ha egy szertartáson csak kevés bort iszik egy pap, akkor a szonda nem fog elszíneződni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×