Infostart.hu
eur:
388.8
usd:
336.84
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Romaügy vagy pedagógiai kérdés?

A szocialisták oktatási munkacsoportja azt támogatja, hogy roma és nem roma gyermekeket ne lehessen erőszakkal egy osztályba zárni. Vezetőjük, Tatai-Tóth András a formai megoldásokat kevésnek tartja, szerinte a lemaradóknak felzárkóztató programokat kellene szervezni, a jó képességűeket pedig hagyni, hogy gyorsabban haladhassanak. A politikust a roma szervezetek azonnal bírálták, mert mint mondták: a pedagógiai problémába nem lenne szabad belekeverni a roma kérdést.

Tatai-Tóth András a Népszabadságban fejtette ki: munkacsoportja nem támogatja, hogy roma és nem roma gyermekeket erőszakkal egy osztályba zárjanak.

Szerinte például matematikából vagy fizikából nem szerencsés, ha a lemaradók feltartják a jobb képességűeket, de például rajz- vagy testnevelésórán együtt lehetnének a gyermekek.

A témában az InfoRádió is megkereste a politikust, aki elmondta: továbbra is híve az integrációnak, ennek azonban a feltételeit is meg kell teremteni, nem elég, ha csak utasításba adják az együtt tanulást, szerinte ugyanis pusztán az a tény, hogy a parlament elrendelte az integrált oktatást, még nem old meg semmilyen problémát.

Mint mondta: az erőszakos integrációnak nem a szegregáció az ellentéte, hanem a normális integráció. A gyermekeket pedig úgy kell együtt nevelni, hogy azt a szülők is elfogadják, és a gyermekekre is építően hasson.

A Roma Polgárjogi Alapítvány szerint azonban az álláspont szemben áll a kormány roma oktatáspolitikájával, de még az alkotmánnyal is.

Horváth Aladár szerint, ha pedagógiai kérdésről van szó, abba nem lenne szabad belekeverni a roma ügyet.

Mint mondta, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyengébb képességű gyermekeknek 2-3 évre van szükségük a felzárkózáshoz.

Integrációjuk azonban a társadalom, vagy például a munkaerőpiac szempontjából is nagyon fontos.

Horváth Aladár Tatai-Tóth András nyilatkozata után állásfoglalást vár a kormánytól a roma oktatáspolitikájukról.

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×