A társadalom alsó egyharmada nem rendelkezik a munkamegosztásban olyan státusszal, jövedelemmel, amely garantálná a megélhetéshez szükséges anyagi javak megszerzését - hangsúlyozta a szociológus, aki szerint ez a réteg alacsony iskolázottságú, szakképzetlen, így a munkaerőpiacon is hátrányos a helyzete.

Ennek a rétegnek nincs esélye sem a felemelkedésre - összegezte Gazsó Ferenc, aki magyar sajátosságnak nevezte, hogy nagy részben a falusiakra, illetve azokon a településeken élőkre jellemző, amelyeknek nincsen gazdasági potenciálja.

Hatszáz olyan település van, ahol a keresőképes lakosság foglalkoztatottsága alig haladja meg a húsz százalékot - figyelmeztetett a szociológus.

A felső középosztály aránya 4-5 százalék, van egy viszonylag szűk középosztály, amelynek a státusza szintén bizonytalan, és van egy hatalmas tömeg a társadalom alján. Közülük 12 százalék az abszolút szegények aránya - tette hozzá Gazsó Ferenc, aki azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem lehet igazolni, hogy a vagyonosodás megszolgált.

A magyar társadalom instabil, de a tűrőképesség nagyon nagy. A látszólagos stabilitás addig létezik, amíg a társadalom apatikusan tűr - figyelmeztetett a szociológus, aki szerint a gazdaság dinamizálása nélkül a társadalom nem lesz igazságosabb, a hazai gazdaság felzárkóztatása nélkül pedig nem lehet szó dinamikus fejlődésről.

A multinacionális cégek állítják elő a nemzeti össztermék 70 százalékát, de a közteherviselésben nem vesznek részt - tette hozzá Gazsó Ferenc, aki szerint ez semmi nem indokolja.

A szociológus szerint a reformintézkedések teljesen más célt szolgálnak, mint amit a kormány állít. A társadalom minden szféráját a tőke érdekeinek rendelik alá, vélekedett, s ennek következtében a társadalmi egyenlőtlenség tovább nő majd, és nincs olyan civil társadalom, amely korlátozni tudná az elitet.