A Népszabadság a magándetektívek magyarországi tevékenységéről ír. A lap rámutat, hogy az Egyesült Államokban néhány éve gombamód szaporodnak az olyan cégek, amelyek 20-50 dollárért bárkiről "megmondják": szerepel-e a neve a bűnügyi nyilvántartóban, vagy hogy kilakoltatták-e valaha. Nálunk a hazai cégek többsége csak akkor nézet utána partnerének, ha már több hónapja nem fizetett. A multik viszont itt is kémkednek - egymás ellen. Magyarországon a magánnyomozók sem nézhetnek bele a bűnügyi nyilvántartásba, nem ellenőrizhetik, hogy valaki szerepel-e abban. A többség - lévén, a magánnyomozók döntő többsége volt rendőr vagy titkosszolgálati tiszt - azért még aktív kollégái segítségével ezeket az adatokat is megszerzi. Ha az ügy kiderül, az információszerzésben segédkező rendőr állását veszíti és jogosulatlan adatkezelés és/vagy vesztegetés címén eljárás is indul ellene. A Magyarországon bejegyzett 1100 magánnyomozó, illetve magánnyomozó iroda gazdasági és céginformációk beszerzésére, ellenőrzésére is többnyire külföldi megbízóktól kap felkérést.

A Magyar Nemzetben az olvasható, hogy százhúsz hektoliter bort, négyszázhúsz hektoliter sört, négy és fél ezer liter pezsgőt, ötszázhúsz liter vermutot, több mint hétezer liter pálinkát és egyéb égetett szeszes italt szerez be a Honvédelmi Minisztérium ebben az évben. Az italokat döntően reprezentatív célra vásárolják a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. költségvetéséből a társaság használatában lévő budapesti Hadik Hotel és Stefánia Palota vendégeinek, és a néhány megmaradt vidéki honvédségi üdülő látogatóinak közel 67 millió forintért.

A Világgazdaság azt írja, hogy nem szórják a pénzt a hazai üzleti döntéshozók, hanem jól megnézik, hogy mire költik. Így foglalható össze a 176 ezres magyar gazdasági vezetői csoportot reprezentáló 2000 fő megkérdezésével a közelmúltban zajlott közös Szonda Ipsos-GfK kutatás. Óvatosságukra utal például, hogy többségük nem feltétlenül prémium autómárkákat használ, minden negyedik pénzügyi tanácsadót vesz igénybe, és noha körükben abszolút értelemben csökkent, még mindig a legnépszerűbb az életbiztosítás, az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba és az ingatlanba való befizetés. Többségük olyan háztartásban él, amelynek havi nettó átlagjövedelme nem éri el a félmillió forintot, és csak 13 százalékuk számolt be tízmillió forint feletti befektetésről. Háztartásuk anyagi helyzetéről a megkérdezettek közel 30 százaléka szemérmesen hallgatott, a válaszolók alig 0,3 százaléka számolt be azonban havi kétmillió forintnál több nettó jövedelemről.