Bár a tavalyi 93 ezer helyett csak 81 ezer hallgató jutott be a felsőoktatásba, a műszaki és a természettudományos képzésekben nőtt a felvettek száma. A kormány ugyanis növelte e két területen a támogatott képzésre fölvehetők számát. Ezek a diplomák ugyanis keresettek a munkaerőpiacon, az ország pedig egyre gyakrabban ütközik abba a helyzetbe, hogy jönne ugyan külföldi tőke, de nem tud, mert már nincs kellően képzett munkaerő. És e tekintetben általában a műszaki és természettudományi jártasságot hiányolják.
A megnövelt kereteket mindkét területen csaknem teljes egészében sikerült is feltölteni: műszaki képzésre 9361, természettudományos területekre 3814 diák jutott be államilag támogatott helyre (a keret 9400, illetve 3900 fős volt). Műszaki képzésben a költségtérítésesekkel együtt csaknem ötszáz hallgatóval túl is lépték a tavalyi gólyák számát.

A Magyar Nemzet cikkéből kiderül: jelentősen elmarad az idei gabonatermés az átlagostól. Õszi búzából a szokásos hat-hét helyett az idén mindössze 3,7 tonna termett Magyarországon, s a kukoricatermés felét is elviheti az aszály.

A búzát már most 47-49 ezer forintért árulják tonnánként, a kukorica ára pedig a szakemberek szerint elérheti az 50 ezer forintot is, s ez az egész élelmiszerpiacon árrobbanást okoz majd. A takarmányként használt kukorica áremelkedése miatt 20-30 százalékkal drágulhatnak a közeljövőben a húsfélék, s egy átlagos dobozos tej ára is eléri majd a kétszáz forintot. Biztosan drágulni fog a kenyér, és mint arról egy nappal korábban beszámoltak, a Baromfi Terméktanács arra számít, hogy a tojás ára is a jelenlegi duplájára, ötven forintra emelkedhet hamarosan. Az aszályos időjárás okozta károkat így nemcsak a mezőgazdaság, de az egész társadalom megérzi majd.