Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Kétszázezren nem tértek haza a szovjet munkatáborokból

A múlt század negyvenes éveiben mintegy 600 ezer magyar állampolgár került a Szovjetunió munkatáboraiba, közülük 200 ezren sohasem tértek vissza. Az elhunytak listáján szereplők jelentős része nem is volt katona, de a szovjet gazdaságnak óriási szüksége volt kényszermunkásokra - mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Stark Tamás, akinek Magyar foglyok a Szovjetunióban című könyvét a XX. Század Intézetben mutatták be.

Nem a harctereken vesztett sok embert Magyarország, hanem a holokauszt során és a szovjet fogságban - közölte Stark Tamás.

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kifejtette: 600 ezer magyar állampolgár volt a szovjet munkatáborokban, és közülük 200 ezren nem tértek haza.

A hadifoglyokat a háború után nem engedték el, a túlélők többsége 1948-49 körül térhetett haza - tette hozzá.

Stark Tamás kiemelte: az elítéltek még rosszabb helyzetben voltak, ugyanis legtöbbjük 1953 után jöhetett haza, de a kevésbé szerencsések itthon is börtönbe kerültek.

A szovjet gazdaságnak fontos pillére volt a kényszermunka - hangsúlyozta Stark Tamás.

Hozzátette: a belső munkaerőforrások az 1930-as évek végére elfogytak, ezért volt szükség a külföldi kényszermunkásokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×