Horányi Miklós az InfoRádióban azt mondta: azt sajnálja, hogy az ügyészség szervezettségének javítását, a szervezet emberibbé tételét, a szakmai nyitást, az új irányítási módszer bevezetését célzó terveit nem valósíthatja meg.

"Hiszek a fair playben" - hangsúlyozta a Szegedi Fellebviteli Főügyészség vezetője, aki szerint azonban a fair playhez, vagyis a korrekt eljáráshoz az is hozzátartozott volna, hogy a képviselők, az illetékes bizottságok egyáltalán meghallgassák.

A jelölés nyilvánosságra hozatalától a parlamenti szavazásig három hónap telt el, és ezalatt, "a 24. óra után" egyedül az emberi jogi bizottság "méltatta arra", hogy meghallgassa. Az alkotmányügyi bizottság ezt sem tette meg.

Abban bízott, hogy ez nem a politikáról szól

A köztársasági elnök ugyan valóban figyelmeztette arra: nem biztos, hogy megválasztják, - mondta Horányi Miklós - de ő ezzel együtt vállalta, mert abban bízott, hogy nem politikáról van szó, hiszen "a legfőbb ügyész személye nem lehet politikai tárgy".

"Nemtelen dolognak" nevezte a volt főügyészjelölt, hogy az MSZP úgy nyilatkozott: nem láttak garanciát arra, hogy a személye az ügyészség társadalmi presztízsének megerősítését szolgálná.

"Hogy lehet megítélni egy politikusnak egy szakembert?" - tette fel a kérdést Horányi Miklós, hozzátéve: nem hiszi, hogy 27 éves bírói múltja, ügyészi gyakorlata, és vezetői tapasztalata bárki más számára probléma lenne.

Horányi szerint nem jó a rendszer

Horányi Miklós változtatna a legfőbb ügyész megválasztásának rendszerén is.

Egyrészt határidőhöz kötné az új legfőbb ügyész megválasztását, aki így rögtön átvehetné elődjétől a hivatalt. Másrészt pedig a jelenlegi egyszerű többség helyett kétharmados többséggel választatná meg a parlamentben a legfőbb ügyészség új vezetőjét.