Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea

Sólyom László és Fekete János nem fogott kezet

Nem fogott kezet Sólyom László államfő és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetések átadásakor. Szabad György volt házelnök, pedig a miniszterelnökkel nem fogott kezet.

A köztársasági elnök szerint az általa adományozott állami kitüntetések mögött az egész nemzet elismerése áll.

Sólyom László az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulója alkalmából tartott díjátadó ünnepségen a Parlamentben emlékeztetett: az elnök személye a nemzet egységét testesíti meg.

Elmaradt kézfogás

Nem fogott kezet Sólyom László államfő és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese.

A Köztársasági Elnöki Hivatal március 13-án jelentette be, hogy Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel úgy véli: olyanokat is Kossuth- és Széchenyi-díjra, valamint állami kitüntetésre terjesztett fel a kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, akiknek "a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható".

Sólyom László kísérletet tett arra, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, de ez nem vezetett eredményre. Az államfő végül kételyei ellenére aláírta az előterjesztéseket.

Sólyom László nem nevezte meg azokat, akik szerinte méltatlanok a kitüntetésre.

Az InfoRádió úgy értesült, hogy az érintettek a következők: Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese, Marjai József, volt miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője.


Fotó: inforadio.hu

Batiz András kormányszóvivő azt mondta, hogy a kabinet azt a listát terjeszti az államfő elé, amelyet a Széchenyi-díj illetve a Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek állítottak össze.

A Fidesz felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az érintettek kitüntetéséről szóló előterjesztést. Nem értett egyet a javaslattal Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök sem, aki azonban úgy vélekedett, hogy Mosonyi Emil megérdemli a kitüntetést.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Magyar Mérnöki Kamara is. A testület szerint Mosonyi Emil a világ legelismertebb vízerőhasznosítási szakembere.

Szabad György sem fogott kezet

Szabad György, a rendszerváltozás utáni első parlament elnöke nem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, amikor átvette kitüntetését.

"A kezek nem találkoztak" - válaszolt az InfoRádiónak arra a kérdésére, hogy politikai okai voltak-e gesztusának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Berlin végre kimondta azt, amitől az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szinte mindenki tartott: a „békeidő illúziója” szertefoszlott. A napokban megjelentett új német katonai stratégia nem egy asztalfióknak készült újabb közigazgatási akta, hanem a jelenlegi berlini koalíció kíméletlen és végleges szakítása az elmúlt évtizedek kényelmes pacifizmusával. Európa gazdasági óriása ráébredt, hogy a nemzetközi rend alapjai nemcsak meginogtak, de a háború, mint legitim politikai eszköz – akár akarjuk, akár nem – visszatért a kontinensre. Ebben a környezetben a Bundeswehr célja, hogy 2039-re Európa „legerősebb konvencionális hadseregévé” váljon. Boris Pistorius védelmi miniszter irányítása alatt a hangsúly a passzív szövetségi részvételről a proaktív nemzeti képességfejlesztésre és a NATO-n belüli vezető szerepvállalásra helyeződött át. A legmegdöbbentőbb felismerés azonban nem is a fegyverkezés ténye, hanem a jogi gátak áttörése: Berlin gyakorlatilag félretolta az újraegyesítési (úgynevezett 2+4) szerződés korábbi (önként vállalt) korlátozásait, hogy létrehozhassa Európa legerősebb hagyományos haderejét. A kérdés már nem az, hogy Németország akar-e katonai hatalom lenni, hanem az, hogy egy pacifista társadalmi DNS-sel rendelkező ország, egy mindeddig civil hatalmat képviselő államstruktúra képes-e egyik napról a másikra a NATO logisztikai és parancsnoki hajtóerejévé válni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×