Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Fidesz: a kormány eltitkolja a munkanélküliségi adatokat

A Fidesz szerint a kormány adminisztratív eszközökkel akarja meggátolni, hogy nyilvánosságra kerüljenek a munkanélküliségi adatok. A kormány szerint az ellenzéki párt félrevezeti a közvéleményt.

A Fidesz szerint a kormány nem engedi, hogy nyilvánosságra kerüljenek a munkanélküliségi adatok. A párt szóvivője, Révész Máriusz bemutatott egy levelet, amelyben a munkaügyi tárca közigazgatási államtitkára azt kérte a megyei hivatalok vezetőitől, hogy ne hozzák nyilvánosságra a regisztrált munkanélküliek számát, mivel az "nehezen értelmezhető".

A levél úgy kezdődik, hogy a munkaerő-piaci folyamatokat, az álláskeresők számának alakulását, mögöttes tényezőket sokszor még a szakértőknek is nehéz átlátni, a közvélemény számára pedig még nehezebben értelmezhető – mondta az InfoRádióban Révész Máriusz.

Az államtitkár a levélben egyáltalán nem javasolta a regisztrált munkanélküliségi ráta közlését, mert nehezen értelmezhető, összehasonlításra alkalmatlan, félrevezető – állítja a szóvivő.

A KSH más módszerrel számol

Bár a munkanélküliségről a Központi Statisztikai Hivatal is közöl adatokat, ez az intézmény más módszerrel számol, mint a munkaügyi hivatalok. Ha pedig nem ismerjük, hogy egy-egy megyében hány regisztrált álláskereső van, az országos adatok hitelessége is nehezen ellenőrizhető- közölte az ellenzéki párt szóvivője.

Ráadásul az államtitkár nemcsak azt kérte, hogy ne közöljenek adatokat, hanem arra is javaslatot tett, hogy mivel rukkoljanak elő a hivatalok. Például azzal, hogy hány betöltetlen álláshely van a megyében, vagy, hogy milyen beruházások kezdődtek el, és ezek várhatóan hány munkahelyet teremtenek.

A kormány szerint a Fidesz félrevezet

Az InfoRádió megkeresésére a kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy a Fidesz félrevezeti a közvéleményt. Batiz András hozzátette: a Foglalkoztatási Hivatal adatai nyilvánosak.

"Azokra az adatokra, amelyek eltitkolásával Révész úr a kormányt vádolja, legutóbbi hirdetésében éppen a Fidesz hivatkozik, így komolytalan az ellenzéki képviselő kérdése" - fogalmazott a kormányszóvivő.

Batiz András hozzátette: a munkaügyi tárca azt kérte, hogy a munkaügyi központok csak a KSH adataival együtt hozzák nyilvánosságra a munkanélküliségi adatokat.

A kormányszóvivő azonban érdemben nem válaszolt az InfoRádió többszöri kérdésére, miért szerepel a levélben, hogy az államtitkár egyáltalán nem javasolja a munkanélküliségi ráta közlését.

Péterfalvi: kötelesek tájékoztatni

Az adatvédelmi biztos szerint a munkaügyi adatok közfeladatot látnak el, így kötelesek gyorsan és pontosan tájékoztatni a közvéleményt. Ez azokra az adatokra is vonatkozik, amelyek nehezen értelmezhetők.

Ha egy adat magyarázatra szorul, akkor magyarázni kell – jelentette ki Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztosnak nincs tudomása arról, hogy a munkaügyi központok valóban eltitkolják-e az adatokat. De ha így van, akkor ez bűncselekmény is lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×