Mivel az átjelentkezők és a levélszavazatok összesítése még hátravan, a szavazatok nem bő 1 százaléka, hanem ennek a többszöröse hiányzik az eredményből, így matematikailag még nem zárható ki néhány helyen változás. Azonban a választás estéjén is csak ritkán és kevés helyen történt helycsere az élen, az egyik ilyen a Fejér megyei 4-es, tehát a dunaújvárosi központú választó kerület volt, ahol a kormánypártok jelöltje, Mészáros Lajos megelőzte Kálló Gergelyt, az Egységben Magyarországért indulóját. A különbség aztán 1500 szavazat fölé nőtt.

A baloldal vidéken egyetlen választókerületben nyert magabiztosan, a Csongrád Csanád Megyei egyesben Szegeden Szabó Sándor legyőzte Bartók Csabát, a Fidesz-KDNP jelöltjét, előnye behozhatatlan 13 százalékpont, csaknem 6400 szavazat.

A Baranya Megyei egyesben, tehát az egyik pécsi választókerületben, az Egységben Magyarországért jelöltje, Mellár Tamás előnye 355 szavazat Kővári Jánossal, a kormánypártok indulójával szemben. Ha a KSH volt elnöke nyer a végeredmény szerint is, akkor ő lesz a második, aki vidéken a baloldali pártok támogatásával szerez ismét egyéni mandátumot.

Miközben a fővároson kívül két kivétellel mindegyik választókerületben a Fidesz-KDNP jelöltje győzhetett, Budapesten az eddigi adatok szerint legfeljebb kettőben végezhet az élen kormánypárti politikus.

• A XVII. kerületben Dunai Mónika előnye 761 szavazat Szilágyi Györggyel szemben, míg
• a XVI. kerületben Szatmáry Kristóf 38 szavazattal előzi meg Vajda Zoltánt.

Mivel a levélszavazatok jobbára nagy ellenzéki többséget jelentenek, még bizakodhatnak az Egységben Magyarországért jelöltjei, főleg a XVI. kerületben.

Összesítésben

• a Fidesz-KDNP 88,
• a baloldali ellenzék 18

választókerületben vezet.

A választás előtt számos cikk jelent meg az ún. billegő választókerületekről, azonban vidéken ezekben a Fidesz-KDNP jelöltje rendre lényegesen jobban teljesített, Budapesten pedig a korábban hagyományosan a jobboldalra húzó budai részeken is az Egységben Magyarországért jelöltje kapott több szavazatot.