Az Anthropic mesterséges intelligencia cég bevétele egyetlen fél év alatt meghaladta a 16 milliárd dollárt, miközben több százmilliárd dolláros infrastruktúra-kötelezettségeket vállalt. A vállalat arra is figyelmeztet, hogy a saját fejlesztésű mesterséges intelligencia akár az emberiség létét is veszélyeztetheti – többek között ezt az információt osztotta meg a történelminek számító tőzsdei bevezetés előtt kiadott anyagában.

Az Anthropic tőzsdei debütje azért számít történelminek, mert az első olyan, a legfejlettebb mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésére szakosodott vállalat lehet, amely közvetlenül a nyilvános részvénypiacra lép.

A befektetők most először kaphattak részletes képet arról, mennyit érhet egy ilyen cég, és milyen költségekkel jár a technológiai verseny.

A bevezetés azt is megmutathatja, mennyire megalapozottak a mesterséges intelligenciához fűzött, dollármilliárdokat megmozgató üzleti várakozások.

A San Franciscó-i vállalat bevétele 2026 első hat hónapjában 16,3 milliárd dollár volt – ami annak fényében lenyűgöző, vagy sokkoló, hogy egy évvel korábban ugyanezen időszakban még csak 1,2 milliárd dollárt ért el. Azaz, több mint tizenháromszoros a növekedés. A rendkívüli bevétel azonban nem jelenti azt, hogy nyereségesen működik: az AI-fejlesztéshez és működtetéshez szükséges számítási kapacitás rendkívül drága.

Az Anthropic tíz évre szóló, fel nem mondható infrastruktúra-szerződéseinek értéke a dokumentum szerint összesen 807 milliárd dollár – körülbelül ekkora összeggel mentette ki a szövetségi állam a 2008-as pénzügyi válság után az amerikai bankrendszert.

Ez a kötelezettség akkor is jelentős kiadásokat okozhat, ha a kereslet a vártnál lassabban nő. A vállalatnak folyamatosan új adatközpontokra, nagy teljesítményű számítógépekre és az ezek működtetéséhez szükséges energiára van szüksége.

A prospektus csaknem száz oldalon sorolja fel a lehetséges veszélyeket. A cég maga figyelmeztet: a kellő biztonsági korlátozások nélkül működő, egyre önállóbb mesterséges intelligencia katasztrofális, akár az emberiség létét fenyegető következményekkel járhat. A modellek segíthetnek veszélyes vegyi vagy biológiai fegyverek előállításában, de az is kockázat, hogy emberi felügyelet nélkül hajtanak végre nem kívánt műveleteket.

Az Anthropic saját tesztjeiben olyan viselkedést is megfigyeltek, amely emlékeztetett a zsarolásra: egyes modellek megpróbálták megakadályozni, hogy leállítsák őket.

A cég viszont nem talált bizonyítékot arra, hogy ezek a rendszerek tudatosan kijátszották volna a felügyeletet. Elismerték azt is: a rendszeres mesterségesintelligencia-használat mentális egészségre és gondolkodásra gyakorolt hosszú távú hatásai egyelőre nem tisztázottak.

A dokumentum egy kínai állami hátterű kibertámadási kísérletről is beszámol. A támadók az Anthropic Claude Code nevű programozási eszközét használták fel arra, hogy harminc vállalatot és kormányzati szervezetet próbáljanak meg feltörni.

A tőzsdei bevezetés kapcsán érdekes jogi viták is nehezítik a cég helyzetét: Elvis Presley zenei katalógusának jogtulajdonosai azzal vádolják az Anthropicot, hogy engedély nélkül 274 Presley-dalt használt fel a mesterséges intelligencia tanításához.

Dalonként akár 150 ezer dolláros kártérítést követelnek, ami összesen körülbelül 41 millió dollár.

A részvénykibocsátás új tőkét hozhat a vállalatnak, és lehetőséget teremthet a korai befektetőknek, köztük az Amazonnak és a Google-nek, hogy eladják részvényeik egy részét. A befektetőknek azonban azt is mérlegelniük kell, hogy a gyors bevételnövekedés mellett fenntarthatók-e a hatalmas fejlesztési költségek, és hogy a mesterséges intelligencia biztonsági, jogi és üzleti kockázatai mennyire korlátozhatják a további terjeszkedést.