Csapások, ellencsapások és az arra adott válaszok – a világ a Perzsa-öbölben folyó konfliktus szűnni nem akaró képeit nézi, melynek során amerikai hadihajókat ért iráni támadás, az amerikaiak pedig látványosan szétlőttek iráni olajtankereket.

Közben azonban felforrósodott a térség egy további és az egész közel-keleti helyzethez kötődő háborúja. Szaúd-Arábia az éjszaka 32 légicsapást hajtott végre Jemenben, ahol a kormányerőket próbálja támogatni az Iránnal szövetséges húszi lázadók elleni offenzívában.

Mindez válasz volt a húszik eddigi legmerészebb és legsúlyosabb, Szaúdi-Arábia elleni támadására. Kedden találat érte a hatalmas olajcég, az Aramco egyik létesítményét, de a húszik szóvivője Jahja Száárí négy helyszín, köztük a Halid Király légibázis elleni csapásokról is beszámolt – ezekben jelentések szerint 73 ember megsebesült.

A kőolaj ára ennek nyomán átlagban közel két százalékkal nőtt – és szerdán ismét elérte a hordónkénti 100 dollárt. Ez azt jelenti, hogy július vége óta nem volt ilyen magas.

A súlyos húszi támadás közben válasz volt arra, hogy a szaúdiak által támogatott jemeni kormány pár nappal korábban visszafoglalt egy húszik által ellenőrzött vidéket, a szaúdiak légitámadásaiban pedig többen meghaltak.

Most annyira fellángolt a korábban befagyott jemeni háború, hogy jelentések szerint 20 ezer ember menekült el a Vörös-tenger partján fekvő településekről. Múlt hét óta már több, mint 500-an haltak meg a harcokban, melyek során a húszik a vörös-tengeri szállítási útvonalakhoz közeli területet akarnak elfoglalni.

A lázadók már korábban meghirdették a szaúdi kikötők blokádját és célponttá minősítették az oda tartó, vagy onnan induló hajókat, gazdasági károkat okozva a sivatagi királyságnak. Keddi támadásaik miatt pedig olajtelepek álltak le egy időre.

A kiújult ellenségeskedések azzal fenyegetnek, hogy újraindul a 2015 és 2022 közt folyt jemeni polgárháború, amelyben több százezren haltak meg és melynek során a szaúdi blokád súlyos éhezést és humanitárius katasztrófát okozott.

A világ többi része pedig felkészülhet, hogy a húszik megpróbálják veszélyessé tenni a teherhajók forgalmát a vörös-tengeri Bab al-Mandeb szorosban. Ugyan az itt szállított olaj mennyisége nem akkora, mint a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányoké, de ha mindkét útvonalat részben vagy egészben lezárják, akkor az már 120 és súlyosabb helyzetben 150 dolláros hordónkénti olajárat eredményezhet – mondják elemzők.

Emellett a Bab al-Mandeb-szoroson halad át a világ konténerforgalmának 12-15%-a, benne az Ázsiából Európába tartó szállítmányok közel harmada. Ezen az útvonalon már most 24-40%-kal drágább szállítani, mint az iráni háború előtt. A jemeni háború felpörgése ezt a helyzetet konzerválná, miközben a Szuezi-csatorna forgalma meredeken esne, gyengítve a helyi valutát, brutálisan drágítva az energia és az élelmiszer árát Egyiptomban – egy ilyen helyzet 2011-ben súlyos tömegtiltakozásokhoz vezetett.