A kedden közzétett kutatás szerint a megkérdezettek 31,2 százaléka időnként, 16,8 százaléka gyakran kerüli tudatosan a híreket, 3,6 százalékuk pedig már egyáltalán nem követ ilyen tartalmakat. Így a híreket szándékosan kerülők aránya 51,6 százalék. Azokkal együtt, akik nem tudatosan kerülik ugyan a híreket, de nem is érdeklődnek irántuk, ez az arány már eléri a 56,1 százalékot.

Marijana Grbesa Zenzerovic, a zágrábi politikatudományi kar professzora szerint a horvát média iránti bizalom alacsony, a hírek kerülése pedig kiugróan magas. Úgy vélte: sokan egyre gyengébb minőségűnek, felszínesnek és szenzációhajhásznak tartják a híreket, emellett a nagy mennyiségű negatív tartalom is elriasztja a közönség egy részét.

A teljes lakosság körében továbbra is a televízió és az internetes hírportálok a legfontosabb tájékozódási források, a Z generációnál azonban már a közösségi média és más digitális platformok kerültek az első helyre. Az 1997 és 2012 között születettek több mint 52 százaléka elsősorban ezeken keresztül tájékozódik.

A szakértők szerint a fiatalok egyre kevésbé keresik célzottan a híreket, inkább a közösségi felületeken találkoznak velük. Körükben háromszor gyakoribb a hírek tudatos kerülése, mint a hagyományos médiumok közönségénél.

A Reuters Institute idei Digital News Report című felmérése hasonló folyamatokat jelez. Horvátországban 2026-ban a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten érdekli a hírek világa, míg 2017-ben még 57 százalékuk nyilatkozott így.

A hírekbe vetett bizalom is csökkent: idén a horvát megkérdezettek 29 százaléka mondta azt, hogy megbízik a hírekben, tíz százalékponttal kevesebben, mint 2017-ben. Európában ennél alacsonyabb arányt Görögországban, Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában és Szerbiában mértek.

Ivan Buric szociológus, a horvát felmérés készítője arra mutatott rá, hogy az adatok már nem elszigetelt problémát, hanem a médiarendszer egészét érintő bizalmi válságot jeleznek.

Josip Popovac, a horvát médiahatóság vezetője szerint a hagyományos médiumok üzleti modelljei is válságban vannak, ezért hosszabb távon új finanszírozási megoldásokra lesz szükség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a professzionális szerkesztőségek továbbra is fontos szerepet töltenek be a félretájékoztatás elleni küzdelemben.

A szakértők szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy Horvátországnak nincs átfogó médiastratégiája, amely egyszerre kezelné a bizalomvesztést, a közönség elvándorlását, a szerkesztőségek gazdasági gondjait és a digitális platformok térnyerését.