Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Egy ember éppen kikapcsolja a televíziót a távirányítóval.
Nyitókép: MikeSleigh/Getty Images

Már a hírek sem érdeklik a horvátokat, az is kiderült, a fiatalok honnan tájékozódnak

A horvátok csaknem 52 százaléka tudatosan kerüli a híreket, a fiatalok körében pedig már a közösségi média és a digitális platformok számítanak a legfontosabb tájékozódási forrásnak – derül ki a horvát médiahatóság megbízásából készült felmérésből, amelynek eredményeit szakértők elemezték.

A kedden közzétett kutatás szerint a megkérdezettek 31,2 százaléka időnként, 16,8 százaléka gyakran kerüli tudatosan a híreket, 3,6 százalékuk pedig már egyáltalán nem követ ilyen tartalmakat. Így a híreket szándékosan kerülők aránya 51,6 százalék. Azokkal együtt, akik nem tudatosan kerülik ugyan a híreket, de nem is érdeklődnek irántuk, ez az arány már eléri a 56,1 százalékot.

Marijana Grbesa Zenzerovic, a zágrábi politikatudományi kar professzora szerint a horvát média iránti bizalom alacsony, a hírek kerülése pedig kiugróan magas. Úgy vélte: sokan egyre gyengébb minőségűnek, felszínesnek és szenzációhajhásznak tartják a híreket, emellett a nagy mennyiségű negatív tartalom is elriasztja a közönség egy részét.

A teljes lakosság körében továbbra is a televízió és az internetes hírportálok a legfontosabb tájékozódási források, a Z generációnál azonban már a közösségi média és más digitális platformok kerültek az első helyre. Az 1997 és 2012 között születettek több mint 52 százaléka elsősorban ezeken keresztül tájékozódik.

A szakértők szerint a fiatalok egyre kevésbé keresik célzottan a híreket, inkább a közösségi felületeken találkoznak velük. Körükben háromszor gyakoribb a hírek tudatos kerülése, mint a hagyományos médiumok közönségénél.

A Reuters Institute idei Digital News Report című felmérése hasonló folyamatokat jelez. Horvátországban 2026-ban a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten érdekli a hírek világa, míg 2017-ben még 57 százalékuk nyilatkozott így.

A hírekbe vetett bizalom is csökkent: idén a horvát megkérdezettek 29 százaléka mondta azt, hogy megbízik a hírekben, tíz százalékponttal kevesebben, mint 2017-ben. Európában ennél alacsonyabb arányt Görögországban, Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában és Szerbiában mértek.

Ivan Buric szociológus, a horvát felmérés készítője arra mutatott rá, hogy az adatok már nem elszigetelt problémát, hanem a médiarendszer egészét érintő bizalmi válságot jeleznek.

Josip Popovac, a horvát médiahatóság vezetője szerint a hagyományos médiumok üzleti modelljei is válságban vannak, ezért hosszabb távon új finanszírozási megoldásokra lesz szükség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a professzionális szerkesztőségek továbbra is fontos szerepet töltenek be a félretájékoztatás elleni küzdelemben.

A szakértők szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy Horvátországnak nincs átfogó médiastratégiája, amely egyszerre kezelné a bizalomvesztést, a közönség elvándorlását, a szerkesztőségek gazdasági gondjait és a digitális platformok térnyerését.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×