Franciaország villamosenergia-termelésének mintegy 60 százalékát atomerőművek adják, ezért különösen érzékeny kérdés, hogyan működtethető a rendszer a forróságban.

Idén nyáron négy hőhullám söpört végig az országon. Ennek nyomán egy időre három reaktort teljesen le kellett állítani, további kilencet pedig csökkentett teljesítménnyel üzemeltettek.

A kormány szerint a villamosenergia-ellátás ugyan nem került veszélybe, de jól látszik, hogy a klímaváltozás egyre gyakrabban avatkozik bele az atomenergia-termelésbe.

A franciaországi leállások oka ugyanakkor nem az erőművek biztonsága volt. A helyi szabályozás szigorúan korlátozza, hogy az erőművek mennyire melegíthetik fel a folyók vizét. Ha a hűtés után visszavezetett víz veszélyeztetné a halakat vagy más vízi élőlényeket, a reaktorokat alacsonyabb kapacitáson kell üzemeltetni. Például,

a Garonne folyónál működő Golfech atomerőmű egyik blokkja idén 17 napig állt, mert a folyó hőmérséklete elérte a 28 Celsius-fokos határértéket.

Az északi Chooz erőmű két blokkját pedig nem a meleg, hanem a rendkívül alacsony vízhozam miatt kapcsolták le, hogy elegendő víz maradjon a Maas folyó többi használójának és megfeleljenek a francia-belga vízügyi egyezménynek.

Az állami EDF áramszolgáltató szerint a jövő legnagyobb kérdése maga a víz lesz. A számítások szerint 2050-re a Garonne nyári vízhozama akár 30-50 százalékkal is csökkenhet, a Rhône folyóé pedig 20 százalékkal. A zsugorodó hótakaró és az egyre hosszabb aszályok alapjaiban alakítják át Franciaország vízháztartását – jegyzi meg a Le Monde.

Az EDF ezért a következő 15 évben közel 9 milliárd eurót (közel 3300 milliárd forintot) fordít arra, hogy az erőműveket alkalmazkodóbbá tegye. Ennek része új hűtési technológiák kiépítése is. A Civaux atomerőműben már úgynevezett mini hűtőtornyokkal néhány fokkal lehűtik a vizet, mielőtt visszaengedik a folyóba. Ezt a rendszert most más erőműveknél is ki akarják építeni. A vízerőműveknél pedig olyan új turbinákat telepítenek, amelyek jóval kisebb vízhozam mellett is képesek villamos energiát termelni.

További gondokat okoz a melegedő tengervíz. Tavaly a Gravelines atomerőmű tengervizes hűtőrendszerénél a melegebb víz miatt medúzák tömege jelent meg, amelyek eltömítették a vízkivételi rendszert. Emiatt négy reaktort ideiglenesen leállítottak. Az EDF azóta kamerákat szerelt fel, és halászhajókat állított készenlétbe, hogy még időben eltávolítsák a medúzarajokat.

Mindeközben Franciaország nem visszavonulót fúj, hanem tovább bővítené atomenergia-programját, de a kérdés politikailag is megosztja az országot.

A Macron-kormány és az atomenergia támogatói szerint a mostani leállások kezelhetők, az erőművek megfelelő beruházásokkal hosszú távon is biztonságosan üzemeltethetők.

A baloldali erő, az Engedetlen Franciaország viszont azt állítja, hogy a hőhullámok bebizonyították: a nukleáris energia nem ellenálló a klímaváltozással szemben, ezért más energiaforrásokra kellene helyezni a hangsúlyt.

Franciaország egyelőre az első utat választja: nem kevesebb atomenergiával, hanem az erőművek átalakításával és a vízgazdálkodás korszerűsítésével próbál alkalmazkodni az egyre forróbb nyarakhoz.