Infostart.hu
eur:
387.28
usd:
333.49
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Andrej Babis cseh miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az új cseh kormány beiktatása után Prágában 2025. december 15-én. Az új kormánykoalíciót az októberi képviselõházi választásokon gyõztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO), a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom, valamint az Autósok pártja alkotja.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Andrej Babiš felpörgetné az unió gazdaságát

A cseh miniszterelnök egy új, úgynevezett „versenyképességi baráti csoport” létrehozását javasolja az Európai Unión belül. Erről abban a levélben írt, amelyet az uniós vezetőknek küldött a közelgő, versenyképességről szóló csúcstalálkozó előtt.

Andrej Babiš szerint az Európai Unió jövője szempontjából kulcskérdés, hogy sikerül-e megerősíteni az európai ipart. Úgy fogalmazott: erős és versenyképes ipar nélkül Brüsszelnek sem a zöld átállás, sem a biztonság megerősítése, sem a hosszú távú jólét nem fog sikerülni. A cseh kormányfő ezért azt javasolja, hogy az érdeklődő tagállamok hozzanak létre egy informális együttműködési csoportot, amely részletesen foglalkozna azokkal az intézkedésekkel, amelyek szerinte javítanák az európai gazdaság teljesítményét és az unió stratégiai önellátását.

A levélben összesen tizenegy javaslat szerepel. Ezek célja az ipar támogatása, az energiaárak kordában tartása, valamint az üzleti környezet egyszerűsítése. Kiemelt téma a kibocsátáskereskedelmi rendszer, vagyis az úgynevezett ETS. Babiš bírálja a szén-dioxid-kvóták árának alakulását az ETS 1 rendszerben, amely jelenleg az energetikára, az energiaigényes iparra és a légi közlekedésre vonatkozik. Szerinte a kvótaárak túl gyors emelkedése rontja az európai vállalatok versenyképességét, és teret ad a pénzügyi spekulációnak. A cseh miniszterelnök ezért azt szorgalmazza, hogy

az EU korlátozza a kvótaárak ellenőrizetlen növekedését, és vizsgálja felül a rendszer működését.

Emellett Babiš az ETS 2 rendszer bevezetésének elhalasztását is kéri. Ez a rendszer a jövőben a közúti közlekedést és az épületek fűtését is bevonná a kibocsátáskereskedelembe. A bírálók szerint ez közvetve a háztartásokat is érintené, például az üzemanyag- és fűtési költségek emelkedésén keresztül. Bár az uniós intézmények már döntöttek arról, hogy az ETS 2 indulását egy évvel, 2028-ig elhalasztják, Prága szerint további garanciákra van szükség, mert fennáll a veszélye annak, hogy nő a különbség az alacsony és a magas jövedelmű háztartások között.

A levél több gazdasági jellegű könnyítést is sürget. Ilyen például a közbeszerzési szabályok egyszerűsítése,

az engedélyezési eljárások felgyorsítása, valamint a bürokrácia csökkentése, hogy a beruházások gyorsabban megvalósulhassanak.

Csehország emellett támogatná a villamosenergia- és gázvezetékek határon átnyúló összekapcsolásának erősítését, a nyersanyag-önellátás növelését, valamint a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztését. A cseh kormány kedvezőbb feltételeket látna szívesen a nukleáris energia és a földgáz számára is, mint átmeneti vagy stabil energiaforrások számára.

A témában megszólalt Karel Havlíček, az ANO mozgalom ipari és kereskedelmi minisztere is. Szerinte a közelgő uniós csúcstalálkozó középpontjában az iparra gyakorolt hatások állnak majd, ami Csehország számára különösen fontos, mivel erősen iparorientált országról van szó. A cseh álláspontot a „józan észhez való visszatérésként” jellemezte. Szerinte csak így őrizhető meg Európa jóléte és gazdasági súlya a globális versenyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×