Az ABC News elemzése szerint „feltűnően csendben” maradt Donald Trump amerikai elnök kormányzata a hétfői újabb orosz–ukrán tárgyalási forduló és az azt megelőző, látványos ukrán dróntámadás előtt. Kommentárra pedig lehetett volna ok, mivel az ukránok merész és kreatív manővere – mélyen orosz területen – megtizedelte a stratégiaibombázó- és felderítőgép-flottát. Sőt, Ukrajna állítása szerint a harmadát megsemmisítette. (Ráadásul Kijev anélkül indította akciót, hogy erről szólt volna Washingtonnak).

Ukraine not telling Trump about their drone strike is why it was successful.

Change my mind. pic.twitter.com/3hOnRkqZ3q

— Ryan Shead (@RyanShead) June 2, 2025

A körülbelül egyórás isztambuli tárgyalásokon pedig Oroszország olyan memorandumot nyújtott be a békekötés feltételeként, amelyet még egy, a jelenlegi területi veszteséget elfogadó ukrán vezetés sem tudna lenyelni.

A találkozón átadott orosz jegyzékben közben az szerepelt, hogy Kijev vonuljon ki az orosz alkotmányban már Oroszország részeként meghatározott négy megyéje olyan részeiről, amelyeket még ellenőriz, menjen bele hadereje létszáma és mozgása korlátozásába, amellett, hogy soha nem lép be katonai szövetségekbe.

Details of Russia's peace memorandum that was presented to the Ukrainian delegation at the second round of peace talks in Turkey's Istanbul ?️⏬https://t.co/qCF8Ko8pwb pic.twitter.com/KHCDmpjIYa

— Hindustan Times (@htTweets) June 3, 2025

Visszavettek a közvetítési kísérletekből

Ahogy az ABC megjegyezte, a Trump-kormányzat az első isztambuli forduló idején még magasabb szinten képviseltette magát Marco Rubio külügyminiszter személyében. Ezúttal azonban még ennél is visszafogottabb volt az amerikai részvétel: Rubio mindössze telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A hívás során pedig azt a nem túl konkrét frázist ismételte meg, hogy „Trump elnök sürgeti a Kijev és Moszkva közötti közvetlen tárgyalások folytatását a tartós béke eléréséhez”. Lényeges az is, hogy a State Department, az amerikai külügyminisztérium leirata szerint a hívást Lavrov kezdeményezte – említette meg az ABC.

A tárgyalás után név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek kommentálták a Trump-kormányzat „csalódottságát”, de azt is, hogy „nem voltak meglepve”. (Azaz: nem volt csupa nagybetűs közösségimédia-kommentár Trumptól.) Azt is megjegyezték, hogy a 30 napos tűzszünet előfeltételeit tartalmazó orosz memorandum olyan követeléseket tartalmazott, amelyeket sem Ukrajna, sem Washington nem tud elfogadni.

És – ugyan Moszkvát bírálva, de inkább csak a tényt konstatálva – hozzátették: a Trump-kormányzat mindezt olyan próbálkozásnak látja, hogy az oroszok el akarják odázni az érdemi tárgyalásokat. Trump környezete azt mondta az ABC-nek, hogy

az elnök egyre inkább kezd elfordulni az orosz-ukrán háborútól,

miután korábban még legalább a türelmetlenségét jelezte és mindkét felet bírálta.

Közben a fenyegetés ellenére nem hangzott el konkrétum arról, hogy újabb szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben.

A héten az várható, hogy demokrata és republikánus szenátorok ismét megpróbálkoznak azzal, hogy elfogadtassák a felsőházzal azt a javaslatot, hogy 500 százalékos vámmal sújtsanak olyan országokat, amelyek „orosz energiatermékeket” vásárolnak.

Kérdéses azonban, hogy a képviselőház, majd Trump is zöld utat ad-e neki. Közben az elnöki szóvivő visszafogott megjegyzése is arra utalhat, hogy a Fehér Ház takaréklángra teszi a közvetítést:

„Nézzék, az a reakció, hogy a háborúnak véget kell érnie. Az elnök világossá tette, azt akarja, hogy a tárgyalóasztalnál vessenek neki véget”

– mondta Karlone Leavitt kommunikációs igazgató.

Trumpék a Közel-Kelet felé fordulnak

Az ABC egy korábbi anyagában megjegyezte: az ukrajnai tárgyalások elakadásával a Trump-kormányzat a Közel-Kelet felé fordul, hogy ott mutasson fel előrehaladást és demonstrálja, hogy

"az elnök globális békeközvetítő".

Mindez azonban még az előtt történt, hogy Izraelt megvádolták volna, hogy a gázai segélyközpontok felé tartó palesztinok tucatjait lőtte agyon. (Izrael ezt tagadta, bár később elismerte, hogy „rálőtt" néhány, „a meghatározott útvonaltól eltérő gyanúsítottra”.)

Hevesen bírálta viszont az olyan médiumokat, mint a CNN, a BBC és az AP, mert azok „készpénznek veszik, amit a Hamász mond” és úgy állították be az incidenst, mintha a segélyelosztóba érkező embereket lőttek volna le. A bírálók közé beállt Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete is, aki „átgondolatlan és felelőtlen” tudósításokkal és hamis hírek terjesztésével vádolta meg a médiumokat.