A nemzetközi kereskedelemben résztvevő kínai cégek egyre inkább nyitottak a kínai valutában, a jüanban történő elszámolásra. Mindez annak nyomán történik, hogy megingott az amerikai értékpapírokba és pénzeszközökbe vetett hit. Ezt mondták a kínai Renmin, azaz Népi Egyetem Nemzetközi Pénzügyi Intézetének felmérésére válaszoló vállalkozások.

Kínai közgazdászok szerint az amerikai dollár egyeduralmának visszaszorulása – amit különösen a Trump-kormányzat kereskedelmi politikája erősít – kedvező feltételeket hozott létre ahhoz, hogy a jüan nemzetközi tartalékvalutává válhasson. A Renmin Egyetemnek az elmúlt év és 2025 első negyedévére vonatkozó felmérésének eredményei összhangban vannak a tavalyi trenddel. Ezek szerint a külkereskedelmi ügyletekben a jüan-elszámolást választó kínai cégek százalékos aránya a 21 és 24 százalék között mozog. A válaszadó vállalatok 68 százaléka elmondta azt is, hogy

a kínai valutát a nemzetközi kereskedelemben, míg 53 százalék a valutakereskedelemben is használja.

„Mérföldkő volt az amerikai állampapírok hozamának kilengése ahhoz képest, hogy a korábbi válságos időszakokban Amerikában keresett menedéket a nemzetközi tőke” – mondta Jang Csengcsieng, a Fudan Egyetem pénzügyek professzora a South China Morning Post hongkongi lapnak. Az oktató szerint Kínának „meg kell ragadnia ezt a lehetőséget”. Arra utalt, hogy a Fehér Ház által bejelentett globális vámok nyomán, szokatlan módon egyszerre kezdték el kivonni a befektetők a pénzt az amerikai tőzsdékről és az állampapírokból.

A piacokat aggasztja az is, hogy az Egyesült Államok és Kína vámháborúja – a felek 145 és 125 százalékos tételeivel – megingatja a világgazdaságot. További aggodalmat váltottak ki a Trump-kormányzat egyes illetékeseinek pénzügyi ötletei. Stephen Miran, a Gazdasági Tanácsadók Tanácsának elnöke például a dollár gyengítése és a rövidlejáratú amerikai kincstárjegyek 100-éves futamidejűre való átváltását javasolta.

„Korábban úgy voltunk vele, hogy a kereskedelmi elszámolások teszik majd nemzetközi valutává a jüant. Most azonban áthelyeződött a hangsúly a jüan potenciális tartalékvaluta jellegére” – mondta. A kínai kormány emellett egyre több, jüanban jegyzett állampapírt, úgynevezett „panda-kötvényt” bocsájt ki.

Ezek értéke mostanra elérte a 130 milliárd amerikai dollárt.

Korai azonban temetni a dollárt: a jüan a közelében sincs annak a nemzetközi szerepnek, amelyet az amerikai valuta betölt. Márciusi adatok szerint a globális fizetési tranzakciók 49 százalékát bonyolították dollárban, szemben a jüan valamivel több, mint 4 százalékos arányával. A nemzetközi valutatartalékok 2 százalékát jegyzik közben jüanban és közel 58 százalékát dollárban.