Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Juraj Blanár szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a tárgyalásuk után Budapesten, a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2023. december 20-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Pozsony nem küldene békefenntartókat Ukrajnába, Prága még kivár

Juraj Blanár szlovák külügyminiszter szerint az Európai Uniót valószínűleg meglepte Donald Trump amerikai elnök lépése. „Az EU sértődöttsége ebben a helyzetben nem teljesen indokolt” – mondta a szlovák diplomácia vezetője.

A szlovák külügyminiszter szerint az Európai Uniónak elegendő mozgástere volt a tárgyalások megkezdésére, de nem élt vele. „Lehet, hogy ma az EU-t meglepte Trump elnök lépése, az, hogy aktívan beavatkozott a konfliktus megoldásába, és teljesen egyértelműen kijelentette, hogy mielőbb megpróbálja lezárni” – fogalmazott Juraj Blanár, miután Prágában találkozott cseh kollégájával, Jan Lipavskýval.

A szlovák diplomácia vezetője hozzátette, hogy jelenleg fontos minden érintett felet alaposan meghallgatni. „Most kezd kialakulni a folyamat, de a visszajelzések egyértelműek voltak,

az amerikai fél világosan kijelentette, hogy Ukrajna is ott lesz a tárgyalóasztalnál”

– fogalmazott Juraj Blanár.

Hangsúlyozta, hogy Szlovákia támogat minden békekezdeményezést – legyen az Donald Trump vagy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij kezdeményezése, sőt Szlovákia készen áll arra, hogy alacsonyabb szinten előkészítő tárgyalásoknak adjon otthont a béke érdekében. Megismételte viszont, hogy Szlovákia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, és hozzátette, a humanitárius segítségnyújtásban egyetért a csehekkel, viszont a fegyverszállításban már nem.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter elmondta, bár nyilvánvaló, hogy Szlovákia és Csehország véleménye nem egyezik, ennek ellenére megpróbálta elmagyarázni Juraj Blanárnak, milyen megfontolások állnak a cseh külpolitika mögött. Kiemelte, Oroszország többféle módon is szabotálni próbálja Európát, és információs háborút folytat az uniós tagállamok ellen. A cseh tárcavezető úgy gondolja, közös európai érdek, hogy Ukrajnának minél erősebb pozíciója legyen, és ehhez a csehek megadják a szükséges katonai, politikai és humanitárius segítséget.

A békefenntartó erők küldése kapcsán a cseh külügyminiszter nem akart állást foglalni, elmondása szerint friss fejleményekről van szó, és amíg nem ismertek a békemegállapodás feltételei, addig felesleges spekulációkba bocsátkozni.

A két diplomáciai vezető a cseh–szlovák kapcsolatokról is szót ejtett, mivel a két ország kormánya közti kapcsolatok a negyedik Fico-kabinet hatalomra kerülése óta érezhetően megromlottak. Juraj Blanár szerint Csehország és Szlovákia között a gyakorlati együttműködésnek kell érvényesülnie. Jan Lipavský viszont arra a kérdésre, hogy történt-e előrelépés a kormányközi konzultációkkal kapcsolatban, azt válaszolta, nincs tudomása arról, hogy folynának ilyen előkészületek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×