Ezer napja tart az orosz-ukrán háború, amely Ukrajna történetének egyik legsötétebb időszaka. Milliók hagyták el otthonaikat, százezrek veszítették el a megélhetésüket, és minden második ukrán gyászolja családtagját, barátját. Az ukránok abszolút többségének (78 százalék) vannak olyan közeli rokonai vagy barátai, akik megsérültek vagy meghaltak az orosz megszállás következtében - derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből. Az intézet részletezi, hogy az ukránok 64 százalékának van legalább egy közeli rokona vagy barátja, aki megsebesült (átlagosan 5 sebesült rokona van), és 63 százalékuknak van legalább egy közeli hozzátartozója vagy barátja, aki meghalt (átlagosan 3 elhunyt szerettükről számoltak be).

Emberi veszteségek

Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziójának adatai szerint az orosz invázió kezdete óta 12 162 civil vesztette életét, köztük közel 700 gyermek. A sebesültek száma meghaladja a 26 ezer főt. Csupán október folyamán az orosz támadások következtében 183 civil halt meg. Hetente átlagosan 16 gyermek veszti életét vagy sebesül meg az orosz támadásokban. (A hétfőn történt odesszai rakétatámadásnak tíz halottja van.)

A katonai veszteségek hadititoknak számítanak Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij elnök a háború második évfordulóján említette először, hogy az ukrán hadsereg 31 ezer katonát veszített el. Ezzel szemben, állításuk szerint, az orosz katonai veszteségek meghaladják a 696 ezer főt.

Menekültválság és demográfiai változások

Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) szerint Ukrajna lakossága több mint 10 millió fővel csökkent az elmúlt két és fél évben, a kivándorlás és a termékenység visszaesése miatt. Jól mutatja a demográfiai válságot az is, hogy a születési arány mindössze 6 gyermek ezer lakosra. Az ukrán oktatási rendszerben is drámai csökkenés tapasztalható: 2021-ben még 4,23 millió diák tanult az országban, 2023-ban azonban már csak 3,906 millió (-7,7 százalék). Az óvodás gyermekek száma pedig 33 százalékkal esett vissza két év alatt. Az egyetemi hallgatók létszáma ugyan 9 százalékkal növekedett, de ez főként azért történt, mert sok hadköteles férfi így próbált meg kibújni a katonai szolgálat alól.

Az új, 2024 májusában életbe lépett mozgósítási törvény azonban szigorította a diákok halasztási feltételeit, így sokan elestek ettől a felmentéstől.

A menekültáradat az első évet követően némiképp csillapodott, de még így is több mint 4,5 millió belső menekültet tartanak számon. Az ENSZ szerint 6,2 millió ukrán hagyta el az országot. A szervezet és partnerei 7,2 millió embernek nyújtottak segítséget, de jelenleg is mintegy 15 millió ukránnak lenne sürgős humanitárius segítségre szüksége.

A Világbank szerint Ukrajna újjáépítéséhez legalább 486 milliárd dollárra lenne szükség. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij ezt az összeget 700 milliárd dollárra becsüli. Az invázió során több mint 2 millió otthon rongálódott vagy semmisült meg. Az orosz támadások közel 2000 egészségügyi és 1500 oktatási létesítményt érintettek. Az UNESCO szerint 457 kulturális létesítmény rongálódott meg, köztük történelmi épületek, múzeumok és vallási helyszínek.

Gazdasági és infrastrukturális károk

Az ukrán gazdaság 2022-ben 29 százalékkal zsugorodott, 2023-ban azonban 5,3 százalékos GDP növekedést értek el. Ugyanakkor az ország munkaerőhiánnyal küzd: a munkaképes lakosság 30 százaléka vagy a fegyveres erőknél szolgál, vagy külföldön él. A képzett szakemberek és vezetők körében 40-50 százalékos hiány tapasztalható.

A vállalkozások az életben maradás érdekében áttelepültek más, biztonságosabbnak tekinthető megyékbe, köztük Kárpátaljára is. A Nyugat-ukrajnai megyében jelenleg az összes áthelyezett vállalkozás 40 százaléka működik. Ezek a vállalkozások már több mint 1 milliárd eurót fektettek be a régióba.

Egy kevésbé hangsúlyos, mégis fontos aspektusa a háborúnak a környezeti pusztítás.

Ukrajnában a becsült környezeti kár meghaladja a 60 milliárd dollárt. Több millió hektár mezőgazdasági terület vált használhatatlanná vagy még jelenleg is aknamezőként "funkcionál". A háború okozta erdőtüzek és robbantások következtében 67 ezer hektár erdő pusztult el. Több mint 600 állatfaj és 750 növényfaj került a kihalás szélére. A becslések szerint csupán a háború első évében 50 ezer delfin pusztult el a Fekete-tengerben a bombázások következtében. És a háborúnak még nincs vége.