Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Shahed combat drone flying over fields of Ukraine, aerial view, drone attack, war in Ukraine, 3d render.
Nyitókép: Olena Bartienieva/Getty Images

Az ukrán elnök elrendelte harmincezer nagy hatótávolságú drón gyártását

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utasította az ukrán hadiipari komplexumot, hogy a jövő évben legalább háromezer manőverező robotrepülőgépet és drónrakétát, valamint 30 ezer nagy hatótávolságú drónt állítson elő. Ezt az államfő kedden, az Ukrajna elleni orosz háború ezredik napján elmondott parlamenti beszédében hozta nyilvánosságra.

"Jövőre Ukrajna legalább harmincezer nagy hatótávolságú drón gyártását tervezi, és legalább háromezer robotrepülőgép és drónrakéta gyártását is feladatul tűztük ki. Ami a rakétaprogramunkat illeti: sokan, különösen az oroszok megjegyezték maguknak a mi Neptun rakétánkat" - fűzte hozzá Zelenszkij. Arról is beszámolt, hogy 2024-ben Ukrajna több mint 2,5 millió aknagránátot, valamint 60 és 155 milliméter közötti kaliberű tüzérségi lövedéket lőtt ki.

Az elnök közölte, hogy az orosz hadsereg már több mint ezer támadást hajtott végre Ukrajna energetikai létesítményei ellen. "Ebből 900 célzott orosz támadás volt transzformátorok és villanyvezetékek, több mint 220 pedig erőművek ellen - részletezte. Szavai szerint a teljes körű invázió kezdete óta Oroszország mintegy 18 GW energiakapacitást vett el Ukrajnától.

Zelenszkij leszögezte: a világon senki sem követeli Ukrajnától, hogy hadiállapot idején tartson választásokat. Rámutatott, hogy Ukrajna alkotmánya és törvényei nem teszik lehetővé a választások megrendezését háborús időszakban. "Vannak viszont nálunk olyanok, akik talán annyira ki vannak éhezve rá, hogy inkább az államon belül akarnak harcolni, mint az országért. Politikai vitákat akarnak a lövészárkokban, televíziós stúdiókban. Ez katasztrofális Ukrajna számára. Ukrajnának előbb igazságos békére van szüksége, majd utána az ukránok tisztességes választásokat tartanak" - szögezte le.

Az államfő bemutatta Ukrajna belső fenntarthatósági tervét, amely tíz pontból áll. Az első a társadalmi egység, amely reményei szerint felgyorsítja Ukrajna európai integrációját, és közelebb hozza Ukrajnát a NATO-hoz, Moszkvát pedig a felelősségre vonáshoz az elkövetett háborús bűntettekért. A tervben egyebek mellett szerepel a harctéren kialakult helyzet stabilizálása, az ukrán hadsereg különleges hadműveleteinek folytatása orosz célpontok ellen, a fegyvergyártás növelése, az energiarendszer védelme, szociális támogatási programok, a bűnözés elleni küzdelem, óvóhelyek építése és aknamentesítés.

Az elnök biztosított afelől, hogy a vezetés nem készül leszállítani a mozgósíthatósági korhatárt. Jelenleg Ukrajnában a 25 és 60 év közötti hadkötelezettek mozgósíthatók.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×