A „billegő” Georgia állam az idei amerikai elnökválasztások egyik legnagyobb „harcmezeje” Kamala Harris és Donald Trump között. Eddig már másfél millióan éltek a korai szavazás lehetőségével az államban, amelyet Joe Biden legutóbb mindössze 10 ezer fős többséggel nyert meg a demokratáknak. A nagy kérdés most az, melyik helyi választói réteg döntheti el, kié lesz az idén Georgia, ami akár döntő befolyással lehet arra, hogy ki lesz a következő amerikai elnök.

Az egyik ilyen csoport a szegényeké (akiknek jelentős része színesbőrű és általában demokrata választó). A Fortune magazin szerint sokan el sem mennek választani. Bidennek ugyanis nem sikerült visszahoznia a pandémia idején eltűnt munkahelyeket. Bibb megyében ráadásul azt mutatja a statisztika, hogy Donald Trump elnöksége idején többen voltak alkalmazásban, mint most.

Ebben a körzetben már az előző választásokon is 47 ezer ember maradt távol az urnáktól, azaz durván négyszer annyi, mint amekkora többséggel Biden elvitte az államot. Volt, aki azt mondta a Fortune-nak, hogy „minek szavazni, úgysem változik semmi”. Harrist ugyan kedvelik, de felmérések szerint nem hiszik, hogy a szegényebb feketék alatta fel tudnának zárkózni más etnikai csoportokhoz.

Harris közben inkább a helyi középosztályra, a kisvállalkozókra és a lakásvásárlókra hegyezte ki kampányát. A szegényeket – akik stábja szerint „amúgy is a telefonjaikon keresztül informálódnak" – egy olcsóbb, mobilkampánnyal célozták meg.

Ebben a helyzetben Donald Trump az, aki azt állítja, hogy meg tudja szólítani a fekete közösséget és úgy tűnik, annak egy része felé is fordult. Még annak ellenére is, hogy Georgiában büntetőperbe fogták a legutóbbi elnökválasztás eredménye megváltoztatására tett kísérlet vádjával. A Telegraph című lap tudósítója Atlantában, az állam fővárosában és a néhai Martin Luther King fekete polgári jogi harcos otthonában kérdezte az embereket.

Egy helyi férfi fodrász például elmondta: korábban Barack Obamára szavazott, de nem a bőrszín, hanem az számít neki, hogy jönnek-e a kuncsaftok hozzá – azaz a gazdaság. Felmérések szerint Harris népszerűsége esett a fiatal fekete férfiak körében – bár a többség inkább vele szimpatizál, de 20 százalék már Trumpra szavazna, ami döntő fontosságú lehet.

A republikánus jelölt azzal keres híveket, hogy a városba látogatva közölte: az illegális migránsok „fekete állásokat” vesznek el. Az, hogy Harris hirtelen „megpróbálja visszahódítani a fekete férfiakat” – kedvezményes kisvállalkozói hitelekkel, képzéssel és a csoportot jobban sújtó betegségek kutatásának támogatásával – későn jön, mondta az egyik nyilatkozó, mert Harrisnek alelnökként „már eddig is ezt kellett volna csinálnia”.

A demokrata jelölt hét végi atlantai fellépésében az abortuszra és a megtagadott beavatkozás miatt, komplikációkban meghalt fiatal fekete nőre koncentrált. A fiatal fekete férfiak egy része azt sem értékelte, hogy előhúzta Barack Obamát, aki szerintük „papolt” nekik arról, hogy itt az alkalom, hogy az országnak először női elnöke legyen. Ugyan Trump támogatása nem elsöprő a fiatal fekete férfiak körében, de egyesek „üres fecsegőnek” tartják az ellenfelét, őt pedig gazdaságilag komptensebbnek – derült ki a riportból.