eur:
402.1
usd:
366.12
bux:
74032.43
2024. október 8. kedd Koppány
Nyitókép: Pixabay

Már megint nyílik a vagyoni olló: lemaradnak a világ szegényei

Az utóbbi tíz évben leállt a világ szegényebb országainak felzárkózása. Azaz, lassabban haladnak a jólét felé, mint ahogy a gazdagok gazdagodnak. Pedig, a 90-es évek közepétől húsz éven át éppenséggel visszaszorulóban volt a szegénység és javultak a mutatók. A folyamat azonban körülbelül tíz éve elakadt – írja az Economist magazin.

Az ipari forradalom óta a gazdag országok többnyire gyorsabban növekedtek, mint a szegények. Az 1995 utáni két évtized azonban kivételt jelentett.

Ebben az időszakban csökkentek az országok GDP-je közötti különbségek, visszaesett a mélyszegénység, jelentősen javult a globális közegészségügy és oktatás színvonala. Abból a szempontból is jobb lett az élet a szegényebb országokban, hogy visszaestek a malária okozta halálozások és a csecsemőhalandóság, és sokkal több gyerek kezdett iskolába járni – emlékeztet a brit gazdasági-politikai magazin.

„Ma azonban ezek a csodák már csak ködös emlékek”

– áll a vezércikkben.

Ennek alátámasztásához azokat az adatokat említi, amelyek szerint 2015. óta már alig csökkent a mélyszegénység – ami 700 millió embert sújt világszerte, míg szegénységben megdöbbentő módon, 3 milliárd ember él.

Nem adott lökést a donorok pénze

A globális közegészségügyi mutatók ugyan javultak a 2010-es évek végén, de csak lassan, majd a pandémia után visszaestek. A malária a 2020-as években évente ismét több mint 600 000 ember halálát okozta, azaz visszaállt a 2012-es szintre.

Körülbelül 2015 óta már nem lehet a szegényebb országok felzárkózásáról beszélni – de persze ez attól is függ, hol húzzuk meg a határt a gazdagok és a szegények között.

A Világbank adatai szerint a világ 75 legszegényebb országa egyre jobban lemarad a leggazdagabbakhoz képest – öt év alatt nőtt a vagyoni olló. (Eme országok fele, a Szaharától délre eső ország közül kerül ki, 15 az Ázsia-Csendesóceáni és 8 Latin-Amerikában és a karibi térségben található. 35 országban évi 1315 dollár alatti az átlagjövedelem – azaz az embereknek napi 3,6 dollárból, 1300 forintból kell megélniük.)

„Első ízben, nem látunk konvergenciát. Szegényebbé válnak” – mondta Ayhan Kose, a Világbank vezető közgazdásza és a jelentés szerzője.

Hogy miért történik mindez? A washingtoni székhelyű szervezet ismerős „mumusokat” említi: Oroszország ukrajnai inváziója, a klímaváltozás és a szaporodó helyi konfliktusok.

Továbbá: Washington Kína hitelpolitikáját is megemlítette, azt állítva, hogy 40 szegény ország 2022-ben több pénzt fizetett ki adósságszolgálatra, mint amennyi új hitelt kapott.

Közben, mint az Economist cikkéből kiderül, a korábbi, javuló egészségügyi és oktatási adatokat a nemzetközi donorok adományaira lehet visszavezetni.

A legszegényebb országok nem tudták a helyzetet arra kihasználni, hogy fenntartható növekedési pályára állítsák gazdaságaikat – ami nagyban függött a nyersanyagárak alakulásától is.

Mit lehet tenni?

Az Economist nem nagyon rejtegeti, hogy a szabadkereskedelem és a liberalizáció híve és úgy véli, hogy ezek lökhetik be a gazdasági növekedés motorját, ami pedig nagyobb jólétet hozhat el a szegényebb országokban.

„A fejlődés megtorpanásáért nem a gazdag világ a felelős” – fejtegeti a cikkíró, de elismeri „a Nyugat hibás erőfeszítéseit”:

  • az IMF és a Világbank a reformok előmozdítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem között egyensúlyoz,
  • az Amerika és Kína közötti hatalmi harc megnehezíti a szegény országok adósságainak átstrukturálását,
  • visszaesett a segélyezés, ami árt a globális egészségügyi kampányoknak
  • ezeket a pénzeket más célokra, például az energiahálózatok „zöldítésére” és a menekültek megsegítésére fordították
  • a megmaradt segélypénzek nagy részét elpazarolják, és nem tanulmányozzák, mi az, ami működik,
  • az ENSZ „fenntartható fejlődési céljai reménytelenül terjedelmesek és homályosak”.

A gazdag világban is nőttek a különbségek

Közben – és ez más a londoni Imperial College és a Párizsi Közgazdasági Egyetem tanulmányából derült ki – a gazdag világban is nőnek a vagyoni különbségek.

Az Egyesült Államokban Európánál nagyobb mértékben nyílt ki a vagyoni olló az elmúlt 50 évben – annak ellenére, hogy mindkét régióban hasonló mértékben nőtt a háztartások átlagos vagyona. Az eloszlása viszont radikálisan más irányt vett az 1980-as évek óta.

„A nagy vagyoni különbségek gazdasági és politikai instabilitáshoz vezethetnek” – figyelmeztetnek a szerzők, akik szerint

a megtakarítások szintje, a bérek és a vállalati adók... és a részvényárfolyamok hatnak ki a vagyoni olló alakulására.

Az Egyesült Államokban ugyanis az utóbbi volt az, ami sokkal jobban megugrott a vizsgált időszakban. A tengerentúlon emellett sokkal nagyobb a jól és rosszul fizetett dolgozók javadalmazása közötti különbség, mint Európában.

A kutatók azt sürgetik, hogy a politikai döntéshozók emeljék meg az alacsony jövedelműek fizetéseit, stabilizálják az ingatlanárakat és korlátozzák a munkanélküliséget.

Világbank, 2020-as adatok - Zöld: Európai országok, ahol kisebbek a vagyoni különbségek, mint az Egyesült Államokban.

Ajánlott gyógyír: a szabadkereskedelem

Visszatérve a szegény és gazdag országok különbségeihez, az Economist a „reformok leállását” okolja a bajokért – és sokak számára sokkoló módon, jó példaként hozza fel az ultraliberális és fájdalmas lépéseket bevezető Javier Milei argentin elnököt.

Vele szemben sok vezetőt „jobban érdekli az állami ellenőrzés, az iparpolitika és a protekcionizmus”.

Példaként hozza fel Nigériát, ahol a lakosság közel egyharmada rendkívül szegény. Az ország azonban még mindig „egy vagyont pazarol el benzintámogatásokra”.

Bangladesben a textilipar vezetőivel kivételeznek, az olyan gyártók kárára, akik egyébként jobb munkahelyeket teremthetnének. Pakisztánban pedig az állam által támogatott, de pazarló bányászati, olaj- és gázipari konglomerátumokba öntik a pénzt, hogy azok a víz felett maradjanak.

A múltbeli növekedés ellenére Kína lakosságának egynegyede még mindig évi 2500 dollárnál kevesebből él; a jelenlegi gazdasági lassulás, amelyet Hszi Csin-ping központosító törekvései és a gazdasági adatok cenzúrázása tovább ront, csökkenti az esélyeiket a jobb életre.

Még India és Indonézia is – ahol sok szegény ember él – és amely országok a múltban sikeresen liberalizáltak, most beavatkoznak a piaci mechanizmusokba, hogy megpróbálják „hazatelepíteni az ellátási láncokat” – írja a magazin.

Mindez, – az Economist filozófiája szerint – az 1950-es évekhez való visszatérést idézi, amikor „a globális verseny helyett” a szegény országok „nem engedték be az importot”.

Most is a kereskedelmi korlátok eszközéhez nyúlnak, ami azonban nem segíti a gazdasági növekedést (és az életszínvonal emelkedését), csak további szenvedést fog okozni a szegényeknek – szól a szabadkereskedelmi érvelés.

Címlapról ajánljuk
MÁV-vezérigazgató a késésekről: rendkívül bosszantó, itt az ideje a felújításoknak

MÁV-vezérigazgató a késésekről: rendkívül bosszantó, itt az ideje a felújításoknak

A tervek szerint jövőre megkezdődnek azok a vasúti pályafelújítások, melyek eredményeként a jövőben kevesebb késéssel közlekedhetnek a vonatok – mondta az InfoRádióban a MÁV-csoport vezérigazgatója. Hegyi Zsolt hozzátette: idén nyáron a balatoni vonalon is voltak komolyabb fennakadások, ezeken menetrendi átszervezéssel változtatna a vasúttársaság a 2025-ös főszezonban.

Karácsony Gergely: az én felelősségem az, hogy a város működését garantáljam

A főpolgármester várospolitikát fog képviselni, a frakciók pedig, úgy tűnik, hogy pártpolitikát akarnak képviselni a várospolitika farvizén – mondta Karácsony Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. Budapest főpolgármestere beszélt a közgyűlési többség megszerzésének a lehetőségeiről, a költségvetés nehézségeiről, a kormánnyal való viszonyáról és az autósüldözés folytatásáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.08. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
Esnek a tőzsdék, kilőtt az olaj ára

Esnek a tőzsdék, kilőtt az olaj ára

Múlt pénteken végül sikerült javítaniuk a közel-keleti konfliktus eszkalálódásával terhelt heti teljesítményükön a tőzsdéknek, részben a vártnál jóval erősebb amerikai munkaerőpiaci adatnak köszönhetően. A pozitív momentum úgy tűnt, hogy a hét elején is kitart, hiszen Ázsiában emelkedtek ma a tőzsdék - bár kínai piacok egy része továbbra is zárva tartott -, és Európában is pozitív felütéssel indult a nap, ezt követően elbátortalanodtak a befektetők és oldalazást láttunk Európában, az amerikai tőzsdék pedig egyre nagyobb mínuszban vannak. Eközben a geopoltikai feszültségek fokozódásának köszönhetően nagyot ugrott az olaj ára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×