Infostart.hu
eur:
386.06
usd:
330.56
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
Leteszik hivatali esküjüket a július 21-i választások nyomán létrejött, új összetételű ukrán parlament tagjai első ülésükön Kijevben 2019. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A magyaroknak is kedvezően módosítanák a kisebbségi törvényeket Ukrajnában az EU-csatlakozás érdekében

Az Európa Tanács javaslatai alapján Ukrajna módosíthatja a nemzeti kisebbségeket érintő, jogszűkítő törvényeit. Ez az jelenti, hogy a 2017-es oktatási, a 2019-es nyelvtörvény és a 2022-ben megszavazott nemzeti közösségek jogait szabályozó rendelet is átíródna, és pozitív változásokat tartalmazna a magyarok számára is. A törvénymódosítás egyben lehetővé teszi azt is, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

Az ukrán miniszteri kabinet elkészített egy törvénytervezetet, amely az európai gyakorlatnak megfelelően szabályozza a kisebbségi oktatás, a nyelvhasználat, a média, a könyvkiadás, a reklámok és még számos szféra működését. Ha elfogadják a törvényt, a magyar tannyelvű iskoláknak nem kell tartaniuk az ukránosítástól, csupán az ukrán nyelvet és irodalmat, Ukrajna történetét, valamint a honvédelmet tanítanák ukránul. A többi tantárgy esetében a törvény által biztosított a magyar nyelv használata is. Továbbá a törvény kimondja, hogy "a magántulajdonban lévő felsőoktatási intézményeknek jogukban áll szabadon megválasztani az oktatás nyelvét".

"Gyakorlatilag egy salátatörvényről beszélünk, amely arról szól, hogy hogyan kell hat-nyolc olyan alaptörvényt módosítani, amely a mindennapi életünket befolyásolja" – mondta az InfoRádióban Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. Mint mondta,

ez többek között a nyelvhasználatról, így az ukrán mint államnyelv mellett a kisebbségi nyelvek használatáról is szól.

A felsőoktatási intézmények maguk választják meg az oktatás nyelvét, de a három alaptantárgy kivételével minden mást is saját nyelven lehetne oktatni. Ehhez kapcsolódik, hogy amilyen nyelven folyik az oktatás, olyan nyelvűnek kell lennie a záróvizsgának is.

A pártelnök arra is kitért, hogy a médiát is befolyásolná a törvénymódosítás, például a könyvkiadást, ahol nem kellene a kiadványokat ukrán nyelven is megjelentetni. Továbbá a reklámok esetén szintén lehetőség lenne a kisebbségi nyelvhasználatra. A törvényjavaslat kitér még az önkormányzati nyelvhasználatra is, de mint mondta, azért nem mindenre, hiszen számos olyan kérdés van még, ami szabályozásra szorulna. Viszont úgy véli, ezzel a lépéssel már "kifelé haladnak az erdőből".

Zubánics László azt mondta, ha a javaslatot elfogadják december 8-án, a brüsszeli EU-csúcsot megelőzően, akkor

Ukrajna, ha nem is teljes mértékben, de 80 százalékban már előrébb lép a kisebbségügyi elvárásoknak való megfelelésben közelebb kerül az Európai Uniós tagsághoz.

Hozzátette, természetesen még csak csatlakozási tárgyalások szintjén, hiszen még számos előírásnak kell megfelelni és ehhez kell igazítani a törvényhozást.

Az UMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy mindez Ukrajna kormányának saját döntése. Denisz Smihal miniszterelnök is jelezte, hogy tanulmányozták az európai, ezen belül is a közép-európai kisebbségi törvényeket, főként a romániaiakat, és a román kollégákkal együttműködve próbálták adaptálni azokat az ukrán viszonyokhoz. Megjegyezte, a törvényhozók valószínűleg megértették, hogy az EU-nak vannak bizonyos elvárásai, amelyeket nem lehet megkerülni. Így kerülhetett elő a törvénytervezet, melyet sürgősséggel az ukrán kormány jegyez, és nem egyes képviselők. Elképzeléseik szerint hazafias cselekedet a törvényt megszavazni, tehát mindenki, aki Ukrajna európai uniós integrációját akarja, annak állampolgári kötelessége a szavazáson az "igen" gombot nyomni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×