Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay.com

Kína a dollár elleni fellépés jegyében is masszívan hitelez Moszkvának

Ugyan az ukrajnai invázió miatt Oroszországot jelentős mértékben kizárták a nyugati pénzügyi rendszerből, kínai bankok több milliárd dolláros hitelekkel segítik ki orosz társaikat. Mindezzel Pekingnek az is a célja, hogy saját valutáját népszerűsítse a dollárral szemben.

Ukrajna megtámadása után a nyugati szankciók igyekeztek büntetni és a háború finanszírozásában is akadályozni Oroszországot.

A távozó nyugati bankok helyét azonban úgy tűnik átveszik a kínaiak – amelyek kormányuk saját érdekeit szem előtt tartva, több milliárd dollár hitelt adtak az oroszoknak.

A helyzetről a Financial Times című brit üzleti lap írt.

A cikk szerint Kína négy legnagyobb bankja a hazai valuta, a yüan vagy más néven a renmibinek a dollárral szembeni alternatív valutaként való népszerűsítése céljából is hitelez orosz bankoknak.

A idei márciust megelőző 14 hónapban – tehát már az ukrajnai háború előtti néhány hónapot is magában foglaló időszakban – négyszeresére ugrott a kínai pénzintézetek kitettsége az orosz bankszektor felé – írja az FT a Kijevi Közgazdasági Egyetem által elemzett adatok alapján publikált cikkében.

A lap meg is nevezi a négy kínai bankot. (Ezek, a külföldön ismert angol név alapján a Commercial Bank of China, a Bank of China, a China Construction Bank és az Agricultural Bank of China). A pénzintézetek a 2022. januári 2,2 milliárd dollárhoz képest immár 9,7 milliárd dollárnyi hitelt nyújtanak orosz bankoknak – az Orosz Központi Bank adatai szerint.

A vizsgált időszakban növelte orosz piaci kitettségét a legnagyobb, még ott jelen lévő nyugati bank, az osztrák Raiffeisen is, 40 százalékkal 20 és félmilliárd dollárról 29,2 milliárd dollárra.

A Raiffeisen ugyanakkor keresi a módját, hogyan tudna távozni Oroszországból, ezért március óta már közel négymilliárd dollárral csökkentette ottani eszközállományát.

Az úgynevezett BRICS-országok közelmúltbeli csúcstalálkozójának egyik fő témája a dollár- és euroalapú kereskedelem mérséklésének lehetőségei voltak. A blokknak Kína és Oroszország is a tagja. Moszkva is próbál elfordulni a nyugati valutáktól.

„A kínai kölcsönök a legtöbbször arról szólnak, hogy a dollár és az euro helyét a yüan veszi át” – mondta Andrij Onoprijenko, a Kijevi Közgazdasági Egyetem helyettes programigazgatója, aki az adatokat összeállította.

Az oroszok Kína felé történő fordulása jeleként a kétoldalú kereskedelem tavaly már rekordszintre, 185 milliárd dollárra ugrott. Az ukrajnai háború előtt, az orosz hatóságok szóhasználatával élve, exportja 60 százalékáért „toxikus valutákban” kapta meg a kifizetéseket, miközben a yüan aránya 1 százalék volt. A nyugati valuták részesedése immár 50% alá esett, míg a kínai valuta aránya 16 százalékra, azaz 16 szorosára ugrott.

Közben az Európai Unió által is nyomás alá helyezett Raiffeisennek az orosz piacról való távozását komplikálják azok az új törvények, amelyek megnehezítik az orosz leánybankok eladását. Az osztrák bank oroszországi profitja az idén közel 10 százalékkal nőtt és ottani dolgozói fizetése 200 millió euro összértékben emelkedett.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Velencei-tóról dönteni kell

Szakértő: a Velencei-tóról dönteni kell

Nehéz lenne még ezen a nyáron dönteni a Velencei-tó helyzetének rendezéséről, de lenne min változtatni – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója, aki szerint az is katasztrófa, ahogy sokszor hozzáállunk a helyzethez, miközben fel kellene készülni a tó vízállásának drasztikus változásaira.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×